// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Francia regionális választások: a szélsőjobbnak áll a zászló

// HIRDETÉS

A dzsihadista terrortámadások a Nemzeti Front győzelmét hozták az első fordulóban. És a másodikban sem lesz jobboldali-szocialista összefogás ellenük.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) a szavazatok 28,22 százalékával megnyerte vasárnap a francia regionális választások első fordulóját, méghozzá viszonylag magas, 50 százalékos részvétel mellett - derült ki a Le Figaro című napilap honlapja által ismertetett exit poll eredményekből.

Ez volt az első országos választás a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletek után, és az utolsó a 2017-es elnökválasztás előtt.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Köztársaságiak 27 százalékot kaptak, míg a kormányzó szocialisták a szavazatok 23 százalékával a harmadik helyre szorultak.

Az FN a becslések szerint a 13 régióból hatban a legtöbb szavazatot kapta. A pártelnök Marine Le Pen és az unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen által vezetett lista legalább 40 százalékot ért el a becslések szerint abban a két régióban, ahol a pártvezetők indultak, s így az északi Nord-Pas-de-Calais-Picardie-ban és a déli Provence-Alpes-Cote d'Azurön szinte biztos győztesnek számít a párt a jövő vasárnapi második fordulóban. Elzászban pedig a pártelnök jobbkezének számító Florian Philippot-nak van nagy esélye elhódítani a régió vezetését a konzervatívoktól.

Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője az eredményekkel kapcsolatban azt mondta, ezzel az FN lett „Franciaország első számú pártja". „A nemzeti egység létrehozása a célunk, amelyre az országnak most szüksége van" - fogalmazott a pártelnök.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Köztársaságiak és szövetségeseik három régióban, míg a kormányzó szocialisták szintén három régióban végeztek az élen. A párizsi régióból még nem érkeztek be az eredmények.

A szocialisták vasárnap késő este bejelentették, hogy a második fordulóban visszavonják jelöltjeiket az ország északi és délkeleti részén, ahol a Nemzeti Front nagy arányú győzelmet aratott. Jean-Christophe Cambadélis pártelnök közölte, hogy kiszállnak a választási versenyből azokban a régiókban, ahol fennáll az FN győzelmének a veszélye a második fordulóban, illetve ahol a jobboldal maga mögé utasította a baloldalt. Mint Cambadélis fogalmazott: segítenek „barikádot" emelni az FN elé, vagyis megakadályozni a szélsőjobb győzelmét.

Nicolas Sarkozy vasárnap esti nyilatkozatában azonban kizárta annak a lehetőségét, hogy pártja szövetségre lépjen a szocialistákkal annak érdekében, hogy megakadályozzák a szélsőjobboldal hatalomra jutását a régiókban.

A volt elnök beszédében a kormányzatból való kiábrándultságuk miatt az FN-re szavazókat és az első fordulóban távolmaradt választókat kérte meg, hogy a második fordulóban jobbközép pártjára adják a voksukat.

A kétfordulós regionális választásokon 44 millió választópolgár az idén újrarajzolt 13 régió tanácsainak 1722 tagját választja meg hat évre. Az eddigi 22 régióból 21-et irányított a baloldal, amely a felmérések szerint alig három vagy négy régiót tud majd megtartani.

A november 13-i merényletek előtt a felmérések a jobbközép elsöprő győzelmét jelezték előre. A terrortámadásokat követően azonban a Nemzeti Front bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista retorikája visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába. Az FN elsősorban Nicolas Sarkozy pártjától tudott szavazókat elhódítani.

Miközben Francois Hollande államfő népszerűségi mutatója közel húsz százalékot javult a támadásokat követően meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, pártja, a kormányzó szocialisták támogatottsága egyáltalán nem változott az elmúlt hetekben.

A regionális tanácsok a költségvetésük háromnegyedét a közlekedésre és a középfokú közoktatásra, valamint kis- és középvállalatok támogatására fordítják, ezekről azonban egyáltalán nem esett szó az elmúlt hetekben a választási gyűléseken, amelyeken a terrorizmus volt a fő téma.

A választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobbközép jelöltek összefognak-e a Nemzeti Front ellen azokban a régiókban, ahol a szélsőjobboldalnak esélye van a győzelemre.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS