Újabb ’89-es forradalmárok kapnak kárpótlást
Még mielőtt azt hinnénk, hogy az állam önszántából fizet a hősöknek: az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezi erre.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kedvező elbírálásban részesítette annak a nyolc forradalmárnak a beadványát, akik még 2008-ban fordultak panasszal Strasbourghoz azért, mert a román kormány méltánytalan módon kezelte ügyüket.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy december 21 és 23 között a panaszosok részt vettek a Ceaușescu-diktatúra megdöntéséhez vezetett bukaresti felkelésben, a rendszerváltozás után tanúként is kihallgatták őket, ügyüket mégsem rendezte a román állam.
A forradalmárok az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 6. cikkelyére hivatkozva kérvényezték dossziéjuk kivizsgálását. Ez a tisztességes tárgyaláshoz való jogot biztosítja az európai polgárok számára. A nyolc 1989-es forradalmár számára fejenként 2400 euró kártérítést kell kifizessen a román kormány.
">Imnul golanilor (A csavargók himnusza) című dalt, amely nemcsak a forradalom egyik meghatározó himnusza lett, hanem 25 évvel később, a Ponta-ellenes tüntetések visszatérő eleme is.
A katonai ügyészek idén októberben vették elő újra az 1989-es forradalom dossziéját, melyben a 709 halott és 2198 sebesült ügyét vizsgálták. Sokan nem kaptak még kártérítést az érintettek közül, úgy ahogy a felelősségre vonások is késlekednek. Az Emberi Jogok Európai Bírósása az elmúlt években mintegy 1 millió euró kárpótlás kifizetésére kötelezte az államot.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
