// 2026. október 19., hétfő // Nándor

„Hívj meg egy magyart a december elsejei ünnepségekre!”

// HIRDETÉS

Igencsak ambiciózus akciót indított egy sepsiszentgyörgyi román nyelvű napilap. Mert a két nemzeti közösség nagyon elkülönült egymástól és ezt csakis azzal lehetne orvosolni, ha a magyarok is megünnepelnék az egyesülést.

Nagy sikert jósolunk annak a kezdeményezésnek, amelyet a Mesagerul de Covasna nevű sepsiszentgyörgyi napilap indított, Hívd meg egy magyar etnikumú barátodat a Nemzeti Ünnepre! címmel. Az újság már tavaly is megrendezte az akciót, mert – Maria Graur lapigazgató szerint – így szeretne hozzájárulni a románok és magyarok közti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. 

„Ennek a kampánynak a folytatása idén és a következő években azt a célt szolgálja, hogy felébresszük a magyar etnikumú honfitársainkban a büszkeség érzését amiatt, hogy ehhez a néphez, ehhez az országhoz, Romániához tartoznak. A történelem egymás mellé sodort bennünket ezekre a csodálatos tájakra, és együtt örülhetünk nemzeti ünnepünknek. Tavaly, az első alkalommal, elégedettséggel töltötte el a lelkemet, hogy láttam, amint magyar barátaink éltek a meghívásunkkal és mellettünk voltak december elsején, azokat a nemzeti színű zászlókat lobogtatva, amelyeket erre az alkalomra ajándékoztunk nekik” – fogalmazott Graur, aki elmondta azt is, hogy tavaly ugyan csak 50 trikolórt sikerült szétosztani Szentgyörgyön és Kézdivásárhelyen, de idén, egy nagylelkű vállalkozó felajánlásának köszönhetően, már 100 lobogóval tudják meglepni magyar barátaikat. 

A lapigazgató egy cseles húzással meghívja a magyar politikusokat is – külön Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, valamint a magyar pártok vezetőit – a december elsejei ünnepségekre, mert úgy véli, az állandó távolmaradásukkal és az üzeneteikkel ők is tehetnek arról, hogy a magyar közösség nem viszonyul túlzottan lelkesen Románia nemzeti ünnepéhez. 

A tavalyi szentgyörgyi ünnepségeken fellépett a nagy sikerű Voltaj együttes is – ha ez a nóta sem veszi rá a magyarokat az ünneplésre, akkor semmi:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS