Mert állítólag az erőszakot és a sátánizmust népszerűsíti, mi pedig keresztény ország vagyunk.
A Colectiv klub tragédiája alkalmat ad mindenféle futóbolondoknak is, hogy minél vadabb ötletekkel álljanak elő. A petitieonline.com oldalon már napok óta olvasható az a petíció, amelynek kezdeményezője a rockzene betiltását szorgalmazza – az viszont egyelőre nem világos, ezt milyen formában képzeli el, csak a rockoncertek tiltásáról van-e szó, esetleg az otthoni zenehallgatás is büntethetővé válna.
Így szól a felhívás szövege:
„A rock az erőszakot és a sátánizmust népszerűsíti, mi pedig keresztény ország vagyunk. Ez a zenei műfaj okozta azoknak a bukaresti fiataloknak a halálát. A ROCKZENE ÖL ÉS ELTÁVOLÍT ISTENTŐL. Ha szeretnék a rockzene betiltását, kérem, írják alá ezt a petíciót.”
Mielőtt még bárki is megijedne, az oldalon sorakozó petíciók közt vannak még hasonlóan elszálltak, például olyan, amely Gigi Becalit szeretné miniszterelnöknek. A rockellenes petíciót eddig több mint 1900-an írták alá, de alig kevesebb ennél a kezdeményezőt gyalázó kommentek száma.
Ha már sátánizmus és rockzene: van olyan nézet is, amely a rockot éppenhogy Isten művének tartja, íme:
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.