// 2026. október 31., szombat // Farkas

Egyelőre csak a parlamenti választáson hozza a postás a szavazatot

// HIRDETÉS

Az RMDSZ így is a levélvoks ellen szavazott, mert a magyar képviseletet hátrányosan érintené.

Egyelőre csak a jövő évi parlamenti voksoláson tennék lehetővé Romániában a levélben való voksolást, és annak tapasztalata alapján terjesztenék ki a jogszabályt más típusú választásokra: ebben a formában véglegesítette  kedden a választási reformot kidolgozó parlamenti különbizottság a levelezéses szavazás tervezetét, amely a külföldön élő román állampolgárokra vonatkozik.

A szenátusban már megszavazott változathoz képest törölték a tervezetből azt a lehetőséget, hogy a diaszpórában élők interneten keresztül iratkozhassanak fel a választói névjegyzékbe, viszont a regisztrált külföldi szavazó továbbra is maga nyomtathatja ki internetről letöltött szavazólapját, amelyet kettős borítékban juttat el a választási hatósághoz. Bekerült egy olyan passzus a tervezetbe, amely

büntetőjogi felelősségükre figyelmezteti a szavazás titkosságának esetleges megsértőit.

A tervezetet a szociáldemokraták (PSD) és az ellenzék is megszavazta, egyedül az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád frakcióvezető-helyettes voksolt ellene. A képviselő az MTI érdeklődésére elmondta: a külföldön leadott voksok százezrei a hazai választókerületek – köztük a magyarlakta térségek – parlamenti képviseletét is befolyásolni fogják és az RMDSZ ezt nem tartja elfogadhatónak. Mint mondta, az RMDSZ csak olyan választásnál tudja támogatni a levélben való voksolást, ahol minden voks egyetlen választókerületben érvényesül: ilyen a román elnökválasztás. A parlamenti voksolásnál viszont megyei pártlisták vannak ezért a magyarságnak hátrányos, ha a külföldről beömlő töredékszavazatok eltorzítják a kis lakosságú megyék – például Hargita és Kovászna megye – parlamenti képviseletét.

Márton Árpád elmagyarázta, a tervezetben lényeges eltérések vannak a Magyarországon bevezetett levelezéses voksoláshoz képest: a legfontosabb az, hogy míg a magyar modellnél külföldről csak az országos listára lehet voksolni,

a román tervezetnél a külföldi választókerületben leadott voksok másutt gyümölcsözhetnek mandátumot.

Azért várható, hogy sok töredékszavazat érkezik az országos kosárba külföldről, mert a Nyugaton dolgozó romám állampolgárt csak négy képviselő és két szenátor képviseli a csaknem 470 tagú bukaresti parlamentben.

Az RMDSZ már múlt héten jelezte: alkotmányossági aggályai vannak azzal kapcsolatban is, hogy lehet érvényesíteni a voksolás titkosságát a levélben való voksolásnál. Márton Árpád szerint nem lehet összehasonlítani azt, amikor az Erdélyben őshonos magyar családok esetleg megbeszélik, hogyan fognak voksolni, azzal a helyezettel, amikor egy spanyolországi munkásszálláson esetleg a munkaadó ellenőrzi, kire szavaznak a neki kiszolgáltatott gyümölcsszedő román vendégmunkásoknak.

A képviselőház várhatóan szerdán fogadja el a törvényt, hogy jövő ősszel alkalmazni lehessen. A jogszabály elfogadásával azért sietnek, mert egy román alkotmánybírósági döntés értelmében a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS