// 2026. október 14., szerda // Helén
Demeter Szilárd Demeter Szilárd

8+1 bekezdés az erdélyi '56-ról

// HIRDETÉS

Erdélyi ’56 nincs. Évek óta minden október 23-án hiányérzetem van, és egyfajta büszke irigységgel nézek az anyamagyarokra.

(Külön)Vélemény

Szerző: Demeter Szilárd
2015. október 23., 19:04

„Büszke vagyok rájuk, büszke vagyok rátok, 1956 világrengető esemény volt, szabadságharc a javából, puszta kézzel nekimenni a tankoknak, tiszteletteljes főhajtás, ezek a magyarok, ezek a mi magyarjaink. A hiányérzet abból fakadt, hogy nem tudtam azt mondani: ezek vagyunk mi. Mi, magyarok. És nem arról van szó, hogy 1989-ig erről nem beszélhettünk Székelyföldön. 1989 után sem beszéltünk róla érdemben. Megemlékeztünk, persze, azok a pesti srácok, kicsit a miénkek is, figyelj, világ, mi is olyanok vagyunk, mint ők, magyarok.

(...)

Az 1956-os magyarországi események hatására egyébként nem Kolozsváron alakult ki diáktüntetés, hanem Temesváron és Bukarestben. Kolozsváron a kommunista hatalom már akkor sikeresen játszotta ki a magyar kártyát, mi más lehet a pesti srácok és követőik célja, mint Erdély visszaszerzése, ezek a magyarok nem férnek a nacionalista bőrükbe, itt tönkreteszik a szocializmus vívmányait. A temesvári diákság követelései viszont ugyanazon hangon szóltak, mint a magyarországi ifjaké. Őket a Szekuritáté és a katonaság együttes erővel fékezte meg, október 30-án körbevették és elszigetelték az egyetem épületét, másnap a társaik szabadon bocsátásáért tüntető kollégáikat letartóztatták, katonai teherautókon egy elhagyatott katonai laktanyába szállítottak mindenkit, majd elkezdődtek a retorziók.

 

6.

A magyarellenes él viszont azóta is megmaradt, jól megalapozták, a legsúlyosabb ítéleteket is az 1958-1959-ben megtartott »magyar« perek során hozták meg:  Szoboszlay-perben 10 halálos ítélet, Sass Kálmán-perben 2 halálos ítélet, EMISZ-perben 77 súlyos ítélet. És nem véletlenül: ki nem mondott cél a magyar közösség elrettentése és megtörése volt.

 

7.

De nem csak a magyarokat törték meg. 1958 januárjában újból engedélyezték a zsidók kivándorlását, pár hét alatt 120.000 személy iratkozott fel a kivándorlási listákra. És ezzel gyakorlatilag be is fejezték a romániai politikai közösségben a pályafutásukat, eltávolították őket az állásaikból, »hűtlenség« miatt megfosztották a román állampolgárságuktól, zsidóként sem lehettél jó román.

 

8.

1956-ban és 1956 után az erdélyi magyarságot sikeresen gyúrta át romániaivá a kommunista hatalom. Ezt kellőképpen röstelljük is, ezért nem beszélünk róla, öt évvel ezelőtt elég keserűen állapítottam meg, hogy »mi, erdélyi magyarok mind egy szálig hősök vagyunk, még a román forradalmat is magyar csinálta, mi, erdélyi magyarok nem szeretünk azzal foglalkozni, hogy a koma besúgó volt, feldobott az üzemi szekusnál, mi, erdélyi magyarok betapasztjuk a szemünk, fülünk, ha szent teheneinkről kiderül, hogy az állambiztonságnak daloltak, vagy hogy a papjaink rólunk és egymásról jelentettek, mi, erdélyi magyarok nem építettük az aranykorszakot (vagy ha igen, akkor politikai fogolyként), nem vettünk részt tevőlegesen a diktatúra fenntartásában, nekünk a romániai magyar párttitkárhoz, a néptanács magyar elnökéhez, a magyar agitproposhoz, a magyar újságíróhoz, a magyar belügyishez, a magyar funkcionáriushoz semmi, de semmi közünk, és mivel ő a szomszédunk a mai napig, ezért neki sincs köze akkori magához. Az erdélyi magyarság számára saját történelme Trianontól 1989-ig (kisebb megszakítással, de az magyar világ volt) gyakorlatilag vakfolt.«”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS