Annyira magyaros fejlemény: már az SZNT-nek is van ellenzéke

Székely Önrendelkezési Tanács (SZÖT) néven új szervezet alakult a Székelyföldön, amely a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT) hasonlóan mozgalomként indul, s amelynek tagjai teljes mértékben elégedetlenek az Izsák Balázs vezette SZNT tevékenységével – jelentette ki Csiby Károly alapító, nyugalmazott egyetemi tanár. A SZÖT sajtószóvivői teendőit is ellátó Csiby szerint a több mint tíz évvel ezelőtt megjelent SZNT és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyon vonzó és hihető célokat fogalmazott meg, az azóta eltelt időszakban azonban semmi nem valósult meg a célkitűzésekből, mint ahogyan az RMDSZ-nek sem sikerült a célok megvalósítása.

Csiby Károly szerint a Székely Önrendelkezési Tanács épp amiatt jött létre, mert úgy vélik, az említett szervezetek „nevetséges gumicsontokkal táplálják a népet”. Csiby Károly egyébként az SZNT október 24-ei akcióját is bírálta, melynek keretében őrtüzekkel kívánják kivilágítani a Székelyföld természetes, történelmileg kialakult határait.

„Nevetséges tűzijáték, cirkuszi mutatvány. Az őrtüzeknek, a lármafáknak az őseink életében teljesen jogos funkciójuk volt: arra figyelmeztettek, hogy jön az ellenség, ezért fegyvert kell fogni, és meg kell védeni a falut” – mondta Csiby Károly.

Emlékeztetett: a 2006-os ditrói székely nemzetgyűlés határozatban kimondta, amennyiben nem születik a román kormánnyal megállapodás az autonómia ügyében, össze kell hívni a székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nemzet önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról, ezzel szemben tárgyalások nem kezdődtek a román hatalommal.

„Egy ideig az SZNT még forgattatta a szájában az autonómia gumicsontját, amit az RMDSZ már 25 éve forgat az autonómia ígéretével, aztán elhallgatott. Nekünk nem egy újabb, ideológiai alapokon nyugvó, újabb célokat meghirdető mozgalomként kell színre lépnünk.

Az alapcélunk az, hogy vissza kell térnünk az eredeti kitűzött célokhoz, amelyeket a ditrói nemzetgyűlésig nagyon következetesen tett az SZNT” – húzta alá Csiby Károly.

Konkrét lépésként a székely nemzetgyűlés újabb összehívását nevezte meg, amely meglátása szerint arról hivatott dönteni, hogy a székelység az önrendelkezés milyen formáját választja.