// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Muszlim hitéről is vallott Horthy unokája

// HIRDETÉS

Horthy István Sharif szerint a szélsőjobb és a baloldal egyaránt félreértelmezi nagyapja politikáját.

Terjedelmes interjút adott Horthy Miklós kormányzó unokája a Mandinernek. Horthy István Sharif (mindjárt kiderül, honnan a második utónév) ugyan Londonban él, de Budán is van egy villalakása, itt fogadta Stumpf Andrást. Horthy – aki szinte a megszólalásig hasonlít a nagyapjára – többnyire kerüli a nyilvánosságot, nem szokott interjút adni, most viszont meglepő őszinteséggel válaszolt a személyes jellegű kérdésekre, de beszélt aktuális problémákról, például a bevándorlásról vagy Horthy Miklós mai megítélésének ellentmondásairól is.

Íme néhány téma, amit kiemelnénk.

• Horthy Miklósra nagyon tisztán emlékszik, valósággal apjaként tiszteli őt, mert édesapja, id. Horthy István korai halála (1942-ben egy háborús bevetésen lezuhant a repülőgépével) után szoros kapcsolat alakult ki közte és nagyapja között.

 

• A kormányzóról szerinte sokkal sötétebb kép alakult ki – jórészt a háborút követő kommunista propagandának köszönhetően –, mint amit megérdemelne. A mai szélsőjobb és a balliberális oldal egyaránt félreértelmezi a kormányzó politikai örökségét. Ugyanis fasiszta diktátornak tartják, csak ez a jobbikosoknak tetszik, míg a balosok elítélik – pedig ez nem igaz, Horthy meggyőződéses antináci volt. Arról meg szó sincs, hogy az Orbán-kormány – egyes vádakkal ellentétben – restaurálni szeretné a Horthy-korszakot. (Két történész, Karsai László és Ungváry Krisztián ugyanott, a Mandineren közzétett gyors reagálású írásában azt állítja, hogy az unokát „megcsalja a memóriája”, ami Horthy történelmi szerepét illeti.)

 

 

Három Horthy-férfigeneráció: István, Miklós és az ifjabb István

 

• Majdnem királlyá koronázták, de ezt épp a saját nagyapja akadályozta meg. Mindkét alkalommal, amikor hatalmi körökben felvetődött, hogy gyerekként a fejére helyezzék a Szent Koronát, a kormányzó elutasította ezt a lehetőséget, mert ez „akkora árulás lenne, hogy a testvére sem fogna vele többé kezet”.

 

• 1956-ban az emigrációban élő Horthy felvillanyozódott, azt remélte, végre felszabadul Magyarország a szovjet elnyomás alól, és ők hazamehetnek. A forradalom leverése hatalmas csalódás volt számára, valósággal belebetegedett, két hónap múlva meg is halt, pedig nem volt szervi baja. 

 

• Horthy István beszél spirituális fejlődéséről és a muszlim hitre való áttéréséről is. Az ötvenes években talált rá a Szubud mozgalomra, amely nem hitvilág, hanem gyakorlat, „kapcsolat az egyetemes erővel”. Néhány évvel később, 25 esztendősen muszlim lett, ekkor vette fel a Sharif nevet is. Naponta ötször imádkozik, alapesetben a hagyományos előírások szerint, szőnyegen, Mekka felé fordulva. Arabul azonban – még – nem tud rendesen. Édesanyja, aki hithű katolikus, viszonylag jól fogadta „megtérését”.

 

• A tömeges muszlim bevándorlásról azt gondolja, hogy önmagában nem probléma, a gond az, hogy amit most látunk, csak a jéghegy csúcsa. A nyitott kapukat látva további milliók jöhetnek Európába, a mostani civilizációnk pedig nem lesz képes ezt kezelni. A bevándorlóknak ott kéne jobb életet teremteni, ahol születtek.

 

A teljes interjút elolvashatja az alábbi linkre kattintva.

 

Címlapfotó: Földházi Árpád/Mandiner

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS