Muszlim hitéről is vallott Horthy unokája

A Főtér ajánlja

Szerző: pazs
2015. október 16., 17:50

Horthy István Sharif szerint a szélsőjobb és a baloldal egyaránt félreértelmezi nagyapja politikáját.

Terjedelmes interjút adott Horthy Miklós kormányzó unokája a Mandinernek. Horthy István Sharif (mindjárt kiderül, honnan a második utónév) ugyan Londonban él, de Budán is van egy villalakása, itt fogadta Stumpf Andrást. Horthy – aki szinte a megszólalásig hasonlít a nagyapjára – többnyire kerüli a nyilvánosságot, nem szokott interjút adni, most viszont meglepő őszinteséggel válaszolt a személyes jellegű kérdésekre, de beszélt aktuális problémákról, például a bevándorlásról vagy Horthy Miklós mai megítélésének ellentmondásairól is.

Íme néhány téma, amit kiemelnénk.

• Horthy Miklósra nagyon tisztán emlékszik, valósággal apjaként tiszteli őt, mert édesapja, id. Horthy István korai halála (1942-ben egy háborús bevetésen lezuhant a repülőgépével) után szoros kapcsolat alakult ki közte és nagyapja között.

• A kormányzóról szerinte sokkal sötétebb kép alakult ki – jórészt a háborút követő kommunista propagandának köszönhetően –, mint amit megérdemelne. A mai szélsőjobb és a balliberális oldal egyaránt félreértelmezi a kormányzó politikai örökségét. Ugyanis fasiszta diktátornak tartják, csak ez a jobbikosoknak tetszik, míg a balosok elítélik – pedig ez nem igaz, Horthy meggyőződéses antináci volt. Arról meg szó sincs, hogy az Orbán-kormány – egyes vádakkal ellentétben – restaurálni szeretné a Horthy-korszakot. (Két történész, Karsai László és Ungváry Krisztián ugyanott, a Mandineren közzétett gyors reagálású írásában azt állítja, hogy az unokát „megcsalja a memóriája”, ami Horthy történelmi szerepét illeti.)

Három Horthy-férfigeneráció: István, Miklós és az ifjabb István

• Majdnem királlyá koronázták, de ezt épp a saját nagyapja akadályozta meg. Mindkét alkalommal, amikor hatalmi körökben felvetődött, hogy gyerekként a fejére helyezzék a Szent Koronát, a kormányzó elutasította ezt a lehetőséget, mert ez „akkora árulás lenne, hogy a testvére sem fogna vele többé kezet”.

• 1956-ban az emigrációban élő Horthy felvillanyozódott, azt remélte, végre felszabadul Magyarország a szovjet elnyomás alól, és ők hazamehetnek. A forradalom leverése hatalmas csalódás volt számára, valósággal belebetegedett, két hónap múlva meg is halt, pedig nem volt szervi baja.

• Horthy István beszél spirituális fejlődéséről és a muszlim hitre való áttéréséről is. Az ötvenes években talált rá a Szubud mozgalomra, amely nem hitvilág, hanem gyakorlat, „kapcsolat az egyetemes erővel”. Néhány évvel később, 25 esztendősen muszlim lett, ekkor vette fel a Sharif nevet is. Naponta ötször imádkozik, alapesetben a hagyományos előírások szerint, szőnyegen, Mekka felé fordulva. Arabul azonban – még – nem tud rendesen. Édesanyja, aki hithű katolikus, viszonylag jól fogadta „megtérését”.

• A tömeges muszlim bevándorlásról azt gondolja, hogy önmagában nem probléma, a gond az, hogy amit most látunk, csak a jéghegy csúcsa. A nyitott kapukat látva további milliók jöhetnek Európába, a mostani civilizációnk pedig nem lesz képes ezt kezelni. A bevándorlóknak ott kéne jobb életet teremteni, ahol születtek.

A teljes interjút elolvashatja az alábbi linkre kattintva.

Címlapfotó: Földházi Árpád/Mandiner

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// ez is érdekelheti

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Főtér

Különvélemény