Muszlim hitéről is vallott Horthy unokája

A Főtér ajánlja

Szerző: pazs
2015. október 16., 17:50

Horthy István Sharif szerint a szélsőjobb és a baloldal egyaránt félreértelmezi nagyapja politikáját.

Terjedelmes interjút adott Horthy Miklós kormányzó unokája a Mandinernek. Horthy István Sharif (mindjárt kiderül, honnan a második utónév) ugyan Londonban él, de Budán is van egy villalakása, itt fogadta Stumpf Andrást. Horthy – aki szinte a megszólalásig hasonlít a nagyapjára – többnyire kerüli a nyilvánosságot, nem szokott interjút adni, most viszont meglepő őszinteséggel válaszolt a személyes jellegű kérdésekre, de beszélt aktuális problémákról, például a bevándorlásról vagy Horthy Miklós mai megítélésének ellentmondásairól is.

Íme néhány téma, amit kiemelnénk.

• Horthy Miklósra nagyon tisztán emlékszik, valósággal apjaként tiszteli őt, mert édesapja, id. Horthy István korai halála (1942-ben egy háborús bevetésen lezuhant a repülőgépével) után szoros kapcsolat alakult ki közte és nagyapja között.

• A kormányzóról szerinte sokkal sötétebb kép alakult ki – jórészt a háborút követő kommunista propagandának köszönhetően –, mint amit megérdemelne. A mai szélsőjobb és a balliberális oldal egyaránt félreértelmezi a kormányzó politikai örökségét. Ugyanis fasiszta diktátornak tartják, csak ez a jobbikosoknak tetszik, míg a balosok elítélik – pedig ez nem igaz, Horthy meggyőződéses antináci volt. Arról meg szó sincs, hogy az Orbán-kormány – egyes vádakkal ellentétben – restaurálni szeretné a Horthy-korszakot. (Két történész, Karsai László és Ungváry Krisztián ugyanott, a Mandineren közzétett gyors reagálású írásában azt állítja, hogy az unokát „megcsalja a memóriája”, ami Horthy történelmi szerepét illeti.)

Három Horthy-férfigeneráció: István, Miklós és az ifjabb István

• Majdnem királlyá koronázták, de ezt épp a saját nagyapja akadályozta meg. Mindkét alkalommal, amikor hatalmi körökben felvetődött, hogy gyerekként a fejére helyezzék a Szent Koronát, a kormányzó elutasította ezt a lehetőséget, mert ez „akkora árulás lenne, hogy a testvére sem fogna vele többé kezet”.

• 1956-ban az emigrációban élő Horthy felvillanyozódott, azt remélte, végre felszabadul Magyarország a szovjet elnyomás alól, és ők hazamehetnek. A forradalom leverése hatalmas csalódás volt számára, valósággal belebetegedett, két hónap múlva meg is halt, pedig nem volt szervi baja.

• Horthy István beszél spirituális fejlődéséről és a muszlim hitre való áttéréséről is. Az ötvenes években talált rá a Szubud mozgalomra, amely nem hitvilág, hanem gyakorlat, „kapcsolat az egyetemes erővel”. Néhány évvel később, 25 esztendősen muszlim lett, ekkor vette fel a Sharif nevet is. Naponta ötször imádkozik, alapesetben a hagyományos előírások szerint, szőnyegen, Mekka felé fordulva. Arabul azonban – még – nem tud rendesen. Édesanyja, aki hithű katolikus, viszonylag jól fogadta „megtérését”.

• A tömeges muszlim bevándorlásról azt gondolja, hogy önmagában nem probléma, a gond az, hogy amit most látunk, csak a jéghegy csúcsa. A nyitott kapukat látva további milliók jöhetnek Európába, a mostani civilizációnk pedig nem lesz képes ezt kezelni. A bevándorlóknak ott kéne jobb életet teremteni, ahol születtek.

A teljes interjút elolvashatja az alábbi linkre kattintva.

Címlapfotó: Földházi Árpád/Mandiner

Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// ez is érdekelheti

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Főtér

Különvélemény