// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Az izraeli holdszonda megelőzte a magyar Pulit

// HIRDETÉS

Paradox módon, mégis ez biztosíthatja a magyar jármű számára a holdraszállást.

Van ez a kedves kis magyar műszer, a Puli, amelyet Tusványoson volt alkalmunk élőben megszemlélni (lásd fotónkat), s amely nem más, mint egy holdjármű: ha minden a Puli Space Technologies nevű cég tervei szerint alakul, és a robotot sikerül eljuttatni a Holdra, akkor a magyar lehet a negyedik nemzet – az amerikaiak, az oroszok/szovjetek és kínaiak – után, amely a Holdra léphet, még ha „csak” egy járművön keresztül is. A PST ugyanis részt vesz az űrszondával a Google Lunar X Prize versenyen, ezt az a csapat nyeri, amely elsőként juttat túlnyomórészt (90 százalékben) magántőkéből finanszírozott szondát a Holdra.

Illetve ez volt a helyzet egészen október első hetének végéig. Azóta ugyanis már csak az ötödik helyért versenyezhetnek a magyarok, a versenyben részt vevő izraeli csapat ugyanis megelőzte őket.

A jó hír, hogy ez nem baj.

 

Mi történt? A GLXP izraeli csapata, a SpaceIL, jeruzsálemi sajtótájékoztatóján, Reuvén Rivlin izraeli elnök   jelenlétében bejelentette, hogy holdszondájuk 2017 második felében egy Falcon 9-es fedélzetén indul el a tervek szerint a Hold felé – írják közleményükben a pulisok.

 

A Google Lunar XPRIZE órája 2017. december 31-ig ketyeg, addig kell sikeresen végrehajtani a kiírás szerint feladatokat:  az égi kísérőnkre eljuttatott robotnak legalább 500 métert meg kell tennie a Hold felszínén, és nagyfelbontású videót és képeket kell visszaküldenie a Földre.

 

A 2017-es határidő feltétele volt, hogy legalább egy csapatnak le kell tenni az asztalra egy rakétaindítási szerződést („launch contract”) 2015. december 31-ig, ezt most a SpaceIL teljesítette.

 

Minden többi csapatnak, aki benn akar maradni a versenyben – így a verseny egyetlen magyar résztvevőjébek, a Pulinak is – 2016. december 31-ig kell bemutatnia saját indítási szerződését.A Moon Express még október 1-én jelentette be, hogy 3 indításra kötött szerződést a Rocket Lab fejlesztés alatt álló Electron rakétarendszerével. Ezt azonban az XPRIZE Alapítvány még nem erősítette meg.

 

A Puli sikeres küldetése esetén azonban a magyarok még mindig elnyerhetik az első európai (pontosabban: európai uniós) nemzet címét, amely a Holdra lépett.

 

Fotó: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS