// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Románia jobban szedi az adót

// HIRDETÉS

De még így is az unióban nálunk a legnagyobb az eltérés az áfa elméleti és a valós, begyűjtött összege között. Meg is mondjuk, mekkora.

A 2013-as adóbeszedésről közölt friss adatokat az Európai Bizottság: Románia javított az áfa (TVA) beszedési arányán, de még mindig nálunk a legnagyobb a különbség a ténylegesen beszedett és az elméletileg kivetett áfa között.

 

Azaz Románia két évvel ezelőtt 20,2 milliárd euróra számított az áfabevételekből, de ebből csak 11,91 milliárdot fizettek be ténylegesen az áfaköteles adózók. Vagyis 8,3 milliárd euró, 41,1 százalék a különbség. Az EB az elméleti áfabevételt úgy saccolja meg, hogy a vonatkozó szabályokat rávetíti a fogyasztási adatokra és a fix tőkére vonatkozó adatokra.

Vezetjük a szégyenlistát

A pénteken közzétett jelentés szerint egyedül Romániában haladja meg a 40 százalékot a becsült és a beszedett áfa közötti különbség, mögöttünk Litvánia (37,7%), Szlovákia (34,9%), Görögország (34%) és Olaszország (33,6%) következik. A legbecsületesebb adófizetők a finnek, a hollandok és a svédek, ebben a három országban ez a különbség négy százalék körüli.

 

Románia 2012-höz képest javított egy kicsit, akkor 11,2 milliárd eurót szedett be áfából, a becsülthöz képest pedig 42,9% volt a különbség.

Szép pénz maradt az adóköteleseknél

Az EU-ra számolva 2013-ban nem javult jelentősen az adófizetési kedv: 168 milliárd eurónyi áfát nem sikerült beszedni adócsalás, adóelkerülés, csőd- és fizetésképtelenségi eljárások, valamint hibás számítások miatt. A becsült és a beszedett áfa közötti különbség az EU-ban 15,2% volt. A jelentés nem tartalmaz adatokat Ciprusról, illetve Horvátországról, ez utóbbi akkor még nem volt tagja az EU-nak.

 

A jelentés nyomán természetesen hatékonyabb adóbeszedést és adócsalás elleni fellépést kér a tagállamoktól Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos, aki szerint ez a legfontosabb pontja a jelenlegi EB napirendjének. Amely adóbeszedési reformra is készül.

Idén több csorog be?

Az év első nyolc hónapjában a romániai adóhatóság (ANAF) 38,29 milliárd lejt szedett be áfaként, közel ötmilliárd lejjel és 15 százalékkal többet, mint a tavalyi és hasonló időszakában.

 

A képviselőház a héten szavazta meg, hogy az általános áfa január elsejétől 20 százalékra csökkenjen a mostani 24 százalékról. Júliusban az élelmiszerek és a nem szeszes italok áfája 9 százalékra csökkent.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS