// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A Kolozsvári Halivúd új kasszasikere, „megasztárokkal”

// HIRDETÉS

És még mondja valaki, hogy nincs filmgyártás a Kincses Városban!

Ha kétes hírű filmszínészekből lehetnek elnökök és kormányzók (lásd Ronald Reagan és Arnold Schwarzenegger esetét), akkor miért ne lehetne egy makulátlan hírű megyei tanácselnökből egyik napról a másikra dilettáns filmsztár?

Bizony. Mihai Seplecan, a Kolozs megyei tanács elnöke (PNL) újabban színészkedésre adta a fejét, a Ziarul de Cluj tudósítása szerint.

Az igen enigmatikus, Kalap című – kisjátékfilmnek elképzelt, ám rövid idő alatt 90-140 perces nagyfilmmé dagadó – opusz forgatása javában zajlik, és a szép remények szerint egy hónapon belül dobozba is kerül a nyersanyag, az újsütetű filmsztár-politikus szerint. Seplecan őszintén bevallotta: borzasztó nehéz megosztani az életét. Munkaidő után forgatnak, néha késő este. Fárasztó munka a filmszínészkedés, viszont egyáltalán nem befolyásolja munkáját a megyei tanácsnál. Még akkor sem, ha egyes filmes akciói, úgymond, rossz hírbe hozzák: az opusz egyes jeleneteiben bizony dohányozni és káromkodni kényszerül, sőt, felpofozza a szebbik nem képviselőit. Ilyet az életben sosem csinálna, nyugtatja meg esetleges választóit a fess színész.

Habár a teljes nyersanyag még sehol, a film trélere már megvan, és őszintén, annyira gagyi, hogy az már szép.

 

 

A kolozsvári filmgyártás eme legújabb gyöngyszemét a tervek szerint az idei év végén mutatják be, nagy pompa és rivaldafény közepette. Seplecan mester kijelentette: olyan híres színészkollégákat fog meghívni a bemutatóra, mint Florin Piersic, Dorel Vișan és Mircea Diaconu.

Hogy a bemutató mérhetetlenül pompázatos lesz, ebben biztosak lehetünk, ugyanis a film készítője egyes források szerint Kolozsvár egy másik nagy entellektüel koponyája, egyben a Janis kocsmabirodalom vezére, Adrian Munteanu. (Bizony, ő az, akinek leégett a La Stuf nevű művelődési intézménye, és akihez időnként berontanak a maszkos közegek, és nem sörért.) Az illusztris filmkészítő öltözködési szokásaiból kiindulva gyanítjuk, hogy a film címét is ő adta, sőt, a Seplecan megszemélyesítette karakter igazából maga az Alkotó. De ez természetesen csak gyanú.

Nagy izgalommal (és nevetőizmainkat illedelmesen ellazítva) várjuk tehát a legújabb kolholivúdi kasszasikert. Ott leszünk a bemutatón!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS