// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Merkel morog a menekültügy európai kezelése miatt

// HIRDETÉS

Nem korrekt, hogy csak néhány tagállam viseli a terheket, és nem szabad egyetlen menedékkérőt sem hitegetni, hogy mindenképpen maradhat.

A menekültválság miatt kialakult helyzet „nem méltó Európához”, és elfogadhatatlan, hogy a válság terheit csupán három-négy ország viseli a 28 uniós tagállam közül – jelentette ki kedden a német kancellár egy duisburgi lakossági fórumon.

„Ez nem az az EU, amelyet szeretnénk” 

– idézte a kancellárt online kiadásában a Bild című lap, amely szerint Angela Merkel élesen bírálta, hogy a tagországok nem működnek együtt a válság kezelésében.

 

A németországi helyzetről elmondta: nem szabad senkit azzal hitegetni, hogy Németországban maradhat akkor is, ha nem éri üldöztetés a hazájában, mert így 

„nem tudunk segíteni azoknak, akik védelemre szorulnak”. 

Hozzátette, hogy mindenki teljes erővel dolgozik a menedékkérők számának „drámai emelkedése” miatt sokasodó feladatok megoldásán. A menedékkérőket télen is lakható szállásokon kell elhelyezni, mire hidegre fordul az idő, ezért nem lehet tovább „normál üzemmódban” dolgozni, és „néhány rendelkezést hatályon kívül kell helyezni” – mondta Angela Merkel. 

Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet, 

ami a tavalyinak a négyszerese. A legtöbb befogadó állomás túlzsúfolt és sok embert már csak sátrakban, lakókonténerekben tudnak elhelyezni. A menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) is alkalmaz rendkívüli megoldásokat, például a szíriai menedékkérők esetében 

eltekint a dublini rendelet előírásainak alkalmazásától, 

vagyis nem vizsgálják meg, hogy a kérelmező mely uniós tagállamban lépett az EU területére. A dublini rendszer szerint a menedékjogi eljárást abban a tagországban kell lefolytatni, amelyben a menedékkérő belépett az EU-ba, de más tagállam is átveheti az eljárást. Németország ezentúl így jár el valamennyi szíriai menedékkérő esetében.

 

A súlyos polgárháborúból érkező szíriaiak körében csaknem 100 százalékos az elfogadott kérelmek aránya, és a BAMF eddig sem igen élt azzal a lehetőséggel, hogy a kérelmezőt visszaküldje abba a tagországba, ahol elérte az EU-t. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS