// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Megmenekült a hévízi tündérrózsa, de a püspökfürdői termáltónak annyi

// HIRDETÉS

A tó a termálvíz fokozódó kitermelése miatt kiszáradt, a benne élő őshonos fajok pedig végveszélybe kerültek.

Laboratóriumi körülmények között tenyésztettek hévízi rózsát a Nagyváradi Egyetem munkatársai, amelyeket be is telepítettek az egyik félixfürdői termáltóba. A püspökfürdői termáltón azonban, amely az egyetlen természetes élőhelye volt a növénynek, de amely a termálvíz túlhasználata miatt kiszáradt, ez nem segít

A célkitűzés az, hogy két-három éven belül az egyik ilyen félixfürdői medence teljes felületét hévízi tündérrózsa borítsa.

Mint az tudvalevő, a hévízi tündérrózsa természetes élőhelye a Pece patak természetvédelmi övezetben lévő püspökfürdői termáltó, amelynek vízszintje az elmúlt években drasztikusan lecsökkent, a tó gyakorlatilag kiszáradt, így az ott őshonos egyedi növény- és állatfajokat a kipusztulás fenyegeti. A hévízi tündérrózsa, a piros szemű kele (ez egy hal) és a bordás homorcsa (ez meg egy csigafaj) példányait mesterséges körülmények között tartják a természetvédelmi övezet gondnokságát évekig ellátó Körösvidéki Múzeumban.

A mostani tündérrózsa-tenyésztő akcióról Radu Huza, a múzeum munkatársa az Erdonnak elmondta, hogy a Nagyváradi Egyetemmel való együttműködésük nyomán a felsőfokú oktatási tanintézmény munkatársai lótuszmagokból laboratóriumi körülmények között tenyésztettek tavirózsákat, amelyeket az elmúlt időszakban kihelyeztek a félixfürdői tavakba, de Huza rögtön hozzátette: a tündérrózsa tenyésztés nem menti meg természetes élőhelyét, a püspökfürdői termáltavat a pusztulástól, hiszen az már most is szinte teljesen ki van száradva.

Huza emlékeztetett arra, hogy a Bihar Megyei Prefektúra megrendelt egy tanulmányt azért, hogy kiderüljön, mi okozza a termáltó apadását és kiszáradását. A tanulmányt a Bukaresti Egyetem Geológia Kara és a Romániai Hidrogeológusok Egyesülete végezte el. „A vizsgálatok igazolták azt, amit mi már három és fél éve mondunk, vagyis hogy túl sok termálvizet termelnek ki” – mondta Huza. A szakember emlékeztetett arra is, hogy tanulmány eredményeit látva a prefektúra elrendelte, hogy harminc százalékkal csökkenteni kell a kitermelést. „De ezt ostobaság százalékokban megadni, hiszen mihez képest kell harminc százalékkal csökkenteni a kitermelést?!” – mondta felháborodva Huza.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS