Băsescu: a Székelyföld lakói is hibásak a térség elmaradottságáért

Traian Băsescu egykori államfő alaposan beolvasott Orbán Viktor miniszterelnöknek és a székelyeknek is.

Băsescu a 13. marosfői nyári egyetemen eresztette meg tirádáit az autonómia, a magyarországi befektetők és a Székelyföld lakói ellen.

Ilyeneket mondott:

– Etnikai alapú területi autonómia nem létezhet, a román állam nem fogadja el. Ennek bizonyítéka, hogy szövetségeseinek álláspontja ellenére Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. (Úgy tűnik, Băsescu nem hallott arról, hogy Victor Ponta kormányfő májusban azt mondta egy koszovói televíziónak, hogy Bukarestben „új döntések születhetnek Koszovó elismerésével kapcsolatban”).

– „Románia 2008-ban úgy döntött, hogy nem ismeri el Koszovót. Viszont azóta változtak a dolgok” – mondta akkor a miniszterelnök.)

– Magyarország jelenleg nem folytat „agresszív” és „tiszteletlen” politikát Románia ellen, a budapesti hivatalos vezetés ezt a (romániai és magyarországi, jobbikos) magyar szélsőségesekre hagyja, azonban Orbán Viktor kormányfőnek törölnie kellene a szótárából a Székelyföld autonómiáját. „Mi is nézhetnénk Magyarország térképét a határtól a Tiszáig, de mi tisztességesek és jól neveltek vagyunk. Ne mondják meg nekünk, hogyan szervezzük meg a régióinkat és azok mennyi autonómiával rendelkezzenek”. Ugyanannyi autonómia lesz Caracalon, mint Hargita és Kovászna megyében.

– Árt a két magyar többségű megye fejlődésének, hogy a romániai magyar vezetők és Budapest kéri Székelyföld autonómiáját. Hargita és Kovászna megye lemaradásáért a helyi vezetők okolhatók, mivel jóváhagyták a magyarországi cégek megtelepedését, azt gondolva, pénzt hoznak a térségbe. „Holott csak ügyeskedők érkeztek Budapestről, száz euróval a zsebükben, megbénítják a nem magyar befektetőket és a politikai bizonytalanság légkörét teremtik meg. A területi autonómia folyamatos hangoztatása miatt a befektetők megálltak a két megye határánál”.

– El kell gondolkodni a tisztán magyar nyelvű oktatás kérdésén is, mivel a csak magyarul beszélő fiatalok Hargita és Kovászna megyén kívül képtelenek érvényesülni a munkaerőpiacon. „A gond nem feltétlenül Bukarestben, hanem a helyi önkormányzatokkal és az itteni lakossággal van. Ha meggyőzzük őket, hogy mondjanak le a területi autonómiáról, néhány éven belül felvirágoznak a befektetések a két megyében”.