// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Mitől érdekes Vona Gábor?

// HIRDETÉS

Mi már unjuk, amit mond, az EMI mégis minden évben meghívja és meggyóntatja. Idén már nem tűri a náci romantikát, Orbán Viktor pedig szocializmust épített.

A magyar hírügynökség Vona Gábor kormányzási szándékát, a román hírügynökség Szávay István föderalizációs jóslatát emelte ki a gyergyószentmiklósi EMI-táborban péntek délután elhangzott, jobbikos beszédekből.

Vona Gábor szerint a Jobbik csak néppártként válhat kormányképes erővé Magyarországon, ezért pártja életében elérkezett az az idő, amikor „kóstolgatni kell a kormányzás felelősségét”, és „minden mondatot, gondolatot a leendő kormányzás fényében kell megvizsgálni”. Hozzátette, ha a párt tagsága nem tartja ezt helyesnek, a jövő évi tisztújításon 

leválthatja őt az elnöki tisztségből.

„Ne várja senki, hogy szimpatikussá tegyem a Jobbikot annak, aki valamiféle náci romantikában él. Nem teszem számára lakhatóvá a pártot. Az ilyen csináljon másik pártot magának!” – jelentette ki Vona, aki szerint a 2018-as magyarországi választás a Fidesz és a Jobbik között fog eldőlni.

 

Elismerte, hogy a Fidesz sikereket ért el a makrogazdasági stabilitás megteremtésében és a nemzetpolitikában. Úgy vélte azonban, hogy Orbán Viktor kormányzása fullasztóvá tette a magyarországi társadalmi közérzetet. „Alámentek a Gyurcsány-kormánynak. Annyit harcolt Orbán Viktor a szocializmussal, hogy épített egy másikat. Annyit harcolt a szocialistákkal, hogy ugyanolyan lett, mint ők” – jelentette ki.

 

 

Fotó: EMI / Tompa Réka

 

A pártelnök szerint a magyar nemzet megerősödéséhez szükség van egy eredetmítoszra, amelyet a közösség magáénak érez, szükség van egy küldetésmítoszra és arra is, hogy élhető legyen az emberek élete. Úgy vélte, ma egyik sincs meg, és 

ennek a következménye a magyarok tömeges elvándorlása szülőföldjükről.

Az Európát érintő migrációs hullámot Vona Gábor olyan kérdésnek tekintette, amelyikben „csapni kell, nem pedig simogatni”. A pártelnök helyeselte a kerítésépítést a szerb-magyar határon. Kijelentette, kormányra kerülésük esetén megtartanák mindazt, ami a Fidesznél jó volt, és kijavítanák a rosszat. Hozzátette, a migránsok olyan nagy számban érkeznek, hogy már nem fognak integrálódni, hanem megteremtik a maguk európai közösségeit.

 

A pódiumbeszélgetésen Szávay István, a Jobbik alelnöke úgy vélekedett, hogy a magyar nemzetpolitika egyik legnagyobb kihívása a nagyvilágban szétszóródott magyar közösségek megtartása. Megjegyezte, csak New Yorkban és környékén annyi magyar él, mint Kárpátalján, és a magyar államnak jelenleg semmilyen stratégiája nincsen ezeknek a közösségeknek a megtartására.

Moldova együtt jön a föderalizálással

Szávay István azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Románia „be fogja húzni” Moldovát az elkövetkező 5, 10, 15 évben. Úgy vélte, a két ország egyesülése lehetőségeket is jelent az erdélyi magyarság számára, hiszen ez nem képzelhető el Románia valamilyen szintű föderalizálása nélkül. A föderális berendezkedés szerinte jobb lehetőségeket teremt a magyar érdekek regionális szintű megjelenítésére.

 

A Mediafax hírügynökség természetesen ezt a részt emelte ki Szávay beszédéből, aki szerint a magyar diplomácia és nemzetpolitika fel kell, hogy készüljön erre a lehetőségre, még ha ez a valamilyen szintű, de bizonyos föderalizálási folyamat nem is jelent automatikusan autonómiát az erdélyi magyarság számára.

 

A két politikussal folytatott pódiumbeszélgetést az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett tábor több száz résztvevője nézte végig a rendezvény nagy előadósátrában. Szávay István tavaly márciusban nyilvánította Románia nemkívánatos személlyé egy évre, és megtiltotta számára, hogy belépjen az országba három másik személlyel együtt.

A 11. EMI-tábor 

vasárnapig tart mintegy ezer állandó táborozóval és öt előadói sátorral, az esti koncertekre mintegy háromezren gyűlnek össze – nyilatkozta Sorbán Attila Örs főszervező a Mediafaxnak.

 

A hírügynökség megjegyzi, hogy az EMI-tábort 2013-ig Hargita Megye Tanácsa és más helyhatóságok is támogatták, az utóbbi két évben viszont csak egy magyarországi alapítvány. Amely a Jobbik pártalapítványa – tudjuk az Erdélyi Riport összeállításából. A tábor fő anyagi támogatói a résztvevők, mondta Sorbán a román hírügynökségnek, akik 110 lejt fizetnek a tábor teljes időtartamára, vagy 25 lejt egy napra.

 

Címlapkép: EMI/Holinka Botond

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS