// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Figyelem! Eltűnhetnek Várad legendás gesztenyefái!

// HIRDETÉS

Mert a kórokozók mellett a szakszerűtlen kezelés és a nemtörődömség is pusztítja őket.

Szomorú a helyzet Nagyváradon: betegek a város gesztenyefái. Sokfelé az látható, hogy már most barna leveleket hullatnak, ráadásul gombásak. A nagyállomástól indulva, a Fő utca felé haladva, vagy például a December 1. parkban és a Rulikowski úton is lassan haldokolnak a gesztenyefák, jelképes továbbá, ahogy a Gesztenyefasor nevű utcán is a túlélésért küzdenek.

Egyelőre úgy tűnik, vesztésre állnak. A Mezőgazdasági Igazgatóságon belül működő növényvédelmi osztály két mérnöke arra jutott, hogy három fő ok van. Az egyik a kánikula, amely nem tesz jót a fáknak sem, és csökkenti ellenálló képességüket. Ritkán locsolják őket, az aszfaltos környezetben pedig leveleiket is könnyebben égeti a nap. A másik az, hogy a város sok pontján komoly átépítési munkálatok zajlanak, amelyek rezgésekkel, porral járnak, és ez is káros a fákra is.

Ráadásul sok esetben a munkagépek megsértik a fák gyökérzetét is. Mindemellett kórokozók támadják az amúgy is legyengült növényeket. A vadgesztenyelevél-aknázómoly, vagy vadgesztenye-sátorosmoly, (Cameraria ohridella) lárvái vannak jelen sok ilyen fán.

Ezt nálunk csak 1993-ban észlelték. A városi vadgesztenyefasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője, ami ellen meglehetősen nehéz vegyszerekkel védekezni.

Főleg akkor, ha maga a védekezés is csak felemás. Kezdetben, a ’90-es években helikopterről permetezték a fákat, aztán már földi megoldást kerestek, hogy a szer ne tegyen kárt más élőlényekben. Az önkormányzat megbízásából jelenleg a Romprest végzi ezt a munkát, mozgókaros járműről permetezve, de így csak 2-3 méter magasságba jut el a hatóanyag, ami nagyon kevés. E szint fölött tovább él a kórokozó, ráadásul mivel a lehullott leveleket nem takarítják el maradéktalanul, a szép avarban is sok fertőzött levél van. Szakértők szerint számos váradi gesztenyefa már most halálra van ítélve: a következő években ki fognak száradni.

Mihai Togor környezetvédő szerint „a helyzet az, hogy már sok éve gond például ezen fák kórokozója, és egy kis erőfeszítéssel lenne is megoldás”. Szerinte ugyanis „van olyan permetező, ami atomizálja a hatóanyagot, és jó magasra juttatja fel, csak be kellene szerezni, hiszen például sokfelé a gyümölcsösökben is ilyenekkel dolgoznak”. Ami pedig a költségeket illeti, „azok most összehasonlíthatatlanul kisebbek lennének, mint megvárni e fák kipusztulását, majd újakat telepíteni mindenhova”.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Krónika

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Székelyhon

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS