Kereken egy héttel azután, hogy leöntötték Mátyás király kolozsvári lovasszobrát, szerda délután Nagy Benjámin kőrestaurátor irányításával elkezdődött a szoborcsoport felállványozása, megtisztítása.
Nagy felháborodást váltott ki a helyi magyarság körében, hogy a múlt héten ismeretlen tettesek rozsdaszínű festékkel lespriccelték a Mátyás-szoborcsoportot, pontosabban annak központi alakját, magát a királyt és lovát – hátulról. Egy hét elteltével és az okozott kár felmérése után ma (szerda) délután az önkormányzat megbízásából munkások jelentek meg a Fadrusz-alkotásnál, és Nagy Benjámin kőrestaurátor, szobrászművész irányításával megkezdték a szobor felállványozását.
Emil Boc polgármester a délelőtt folyamán tartott sajtótájékoztatóján még nem tudta, hogy mikor kezdődik a restaurálás, csak azt, hogy mintegy ezer euróba fog kerülni. Bár nem kerültek még kézre a tettesek, Boc kifejtette, addig nem alszik nyugodtan, amíg meg nem lesznek. Az eset miatt egyébként újabb térfigyelő kamerákat helyeznek el a téren.
Nagy Benjámin korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy 5-15 munkanap alatt végeznek, és viszonylag könnyen eltávolítható a festék, mivel vízalapú. Egyúttal a szükséges karbantartási munkálatokat is elvégzik a teljes szobron és a talapzaton.
Fotó: Mészáros Tímea
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.