Kereken egy héttel azután, hogy leöntötték Mátyás király kolozsvári lovasszobrát, szerda délután Nagy Benjámin kőrestaurátor irányításával elkezdődött a szoborcsoport felállványozása, megtisztítása.
Nagy felháborodást váltott ki a helyi magyarság körében, hogy a múlt héten ismeretlen tettesek rozsdaszínű festékkel lespriccelték a Mátyás-szoborcsoportot, pontosabban annak központi alakját, magát a királyt és lovát – hátulról. Egy hét elteltével és az okozott kár felmérése után ma (szerda) délután az önkormányzat megbízásából munkások jelentek meg a Fadrusz-alkotásnál, és Nagy Benjámin kőrestaurátor, szobrászművész irányításával megkezdték a szobor felállványozását.
Emil Boc polgármester a délelőtt folyamán tartott sajtótájékoztatóján még nem tudta, hogy mikor kezdődik a restaurálás, csak azt, hogy mintegy ezer euróba fog kerülni. Bár nem kerültek még kézre a tettesek, Boc kifejtette, addig nem alszik nyugodtan, amíg meg nem lesznek. Az eset miatt egyébként újabb térfigyelő kamerákat helyeznek el a téren.
Nagy Benjámin korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy 5-15 munkanap alatt végeznek, és viszonylag könnyen eltávolítható a festék, mivel vízalapú. Egyúttal a szükséges karbantartási munkálatokat is elvégzik a teljes szobron és a talapzaton.
Fotó: Mészáros Tímea
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.