// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Egyre nagyobb a gond Calais-ban a migránsok miatt

// HIRDETÉS

Megpróbálnak behatolni a Csatorna-alagútba. A brit és a francia belügyminiszter vészharangot kongat.

Mintegy háromszázszor fordult elő szombatra virradóra, hogy migránsok próbáltak bejutni a francia Calais kikötővárosban a Csatorna-alagút területére, hogy eljussanak Nagy-Britanniába - közölték francia rendőrségi források. A próbálkozások száma jelentősen kisebb volt, mint az előző napokban az éjszakai órákban.

A Csatorna-alagutat üzemeltető Eurotunnel társaság közlése szerint előző éjszaka, péntekre virradóra a franciaországi oldalon hozzávetőleg ezer migráns próbált bejutni az alagútba, de ez egyiküknek sem sikerült. Az ezt megelőző napokban még ennél is több kísérlet történt az átjutásra. A próbálkozások okozta forgalmi fennakadások pénteken még napközben is tartottak; a teherautókat a két part között szállító vasúti szerelvények még délután is másfél órás késésekkel közlekedtek. Biztonsági források szerint tágan kell értelmezni azt a „bejutási kísérlet" fogalmát. Gyakran ez migránsok csoportjaira vonatkozik, akik elindulnak az alagút bejárata felé, de feltartóztatják őket a rendvédelmi erők.
 

Jelenleg mintegy 800 migráns tartózkodik a Csatorna-alagút bejárata környékén,

Calais városában. Helyszíni jelentések szerint az első átjutási kísérlet péntek este kilenc órakor történt, és a próbálkozások folytatódtak egész éjszaka: a migránsok mindig elindultak az alagút felé, de a rendőrök illedelmesen visszatessékelték őket. Kora hajnalban előfordult, hogy a rendőrség mintegy 150 migránst kísért vissza. Egyesek az éjszaka sötétjét kihasználva elrejtőztek, majd ismét próbálkoztak. Volt akinek sikerült bejutni a területre, közülük öt embert őrizetbe is vettek.

A migránsok hetek óta próbálkoznak azzal, hogy bejussanak a Csatorna-alagúton át Nagy-Britanniába, mert úgy gondolják, hogy ott „paradicsomi" állapotok várnak rájuk. Előfordult, hogy a helyzet tragédiába torkollott: szerdára virradóra egy 25-30 év közötti szudáni férfi meghalt, elütötte egy teherautó. Június eleje óta ő volt a tízedik bevándorló, aki a La Manche csatornán való átkelési kísérlet közben halt meg.

Eközben Theresa May brit és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter vasárnapi közös cikkében arra figyelmeztet: Franciaország, Nagy-Britannia és

egész Európa globális migrációs válsággal áll szemben, amelyet hosszú távon csak az Afrikából Európába érkezők számának csökkentésével lehet megoldani.

A brit The Telegraph és a francia Journal du Dimanche lapokban megjelent cikkben a két belügyminiszter közölte: országaik prioritásként kezelik a francia Calais kikötővárosában kialakult migránshelyzetet, és elkötelezettek a kérdés közös megoldása iránt.

Egyúttal azonban leszögezték, hogy a calais-i helyzet egy tágabb, globális válság eredménye, ez utóbbit pedig nem tudja két ország megoldani. May és Cazeneuve azt írták: Európa országai mindig is védelmet fognak nyújtani azoknak, akik valóban konfliktusok és üldöztetés elöl menekülnek, ugyanakkor „meg kell bontani a kapcsot a Földközi-tenger átlépése és az Európában gazdasági okokból való letelepedés között". Arra is emlékeztettek: országaik havonta 200 olyan embert toloncolnak haza, akik nem jogosultak menekültstátusra.

A két belügyminiszter kiemelte: kézre kell keríteni azokat a bűnözőket, akik arra ösztökélnek amúgy is kiszolgáltatott embereket, hogy megtegyék az Európába tartó veszélyes utazást, a migránsok számára pedig egyértelművé kell tenni az út kockázatait, illetve a visszatoloncolás eshetőségét.

Azonban végső, hosszú távú megoldást csak az Afrikából Európába tartók számának csökkenése jelenthet. „Sokan úgy tekintenek Európára, és különösen Nagy-Britanniára, mint ahol pénzügyi haszon várja őket. Nem ez a helyzet - nem arannyal vannak kikövezve az utcáink" - fogalmazott a közös cikkben a két belügyminiszter.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS