// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

„Nézd meg, te, a másik hogy veteszkedik!”

// HIRDETÉS

Szükség van-e székely Disney-re? A Székelyföldi Legendárium-projekt rajzfilmbemutatóján jártunk Tusványoson.

A Székelyföldi Legendárium mára márkanévvé vált, amely kezdi túlnőni „természetes közegét”, a Székelyföldet és Erdélyt: a csapat legutóbb rajzfilmsorozat gyártásába fogott, amelynek első darabját, a Likaskő című, közel 15 perces prudukciót megtekinthették Tusványos kánikulától elpilledt, mégis virgonc fiataljai is.

A nyolc éve indult Legendárium egy legendatérképpel indult, meséli Fazakas Szabolcs, a projekt ötletgazdája, menedzsere, mindenese. Ebből a székelyföldi legendákat, mondákat „térképesítő”  kezdeményezésből nőtte ki magát a többi termék: lett könyv, kifestős, társasjáték, autósmatrica, legutóbb pedig az egyik legendából, a Firtos és Tartod várának történetét feldolgozó Likaskőből készült animációs film.

A rajzfilm négy év munkája, árulta el a rendező, Tóth Árpád, aki alapjáraton színész és eddig csak színházi rendezéssel foglalkozott, Zete, a kedves, furmányos legényke – a film egyik központi figurája és az egész brand arca – hangját pedig Baricz Gergő „játssza”. Gergő elmeséli, hogy székelyes csellel húzták be a projektbe: egyszer Szabolcs visszavitte autóval Székelyudvarhelyről Budapestre, ő pedig azzal „fizetett” neki a fuvarért, hogy elvállalta Zete szerepét. Zete egyébként a pozitív hős a történetben, ő az, akivel a gyerekek azonosulhatnak.

 

Azonosulásból pedig nincs hiány, a gyerkőcök szeretik a Likaskőt, és ez nekik a – a készítőknek – pont elég. Szabolcs tudja, hogy sokan kritikus szemmel tekintenek a projektre, túlzottan kommersznek tartják a háromdés, Disney-s látványvilágot. A célközönséget, a gyerekeket azonban – úgy látja – már nem lehet megfogni a klasszikus, Jankovics Marcell-féle mesevilággal, ha közvetíteni akarjuk az autentikus kulturális értékeinket, azon a vizuális nyelven kell megszólítani őket, amit ismernek a népszerű amerikai animációkból (szó mi szó, Zete ellenpólusa, Csetlik úgy néz ki, mintha a Shrekből lépett volna át a székely mondavilágba).

 

A Legendárium-csapatnak ambiciózus tervei vannak, elkészítették a Likaskő angol nyelvű változatát is, amelyben londoni szlenggel pótolták a székely nyelvjárás lefordíthatatlan fordulatait (vajon hogy mondhatják angolul azt, hogy „veteszkedik”?). A rajzfilmes projektet pedig sorozattá bővítenék, egy 13 részből álló szériával törnének be a nemzetközi televíziós piacra. Sőt önálló animációs stúdiót terveznek Szejkefürdőn.

 

„Legyen egy székely rajzfilm, amely bejárja a világot”, mondják. Legyen.

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt. Képünkön: jelenet a Likaskő című rajzfilmből

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS