// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Régizenétől hangos a héten Csíkszereda

// HIRDETÉS

Ha személyesen nem is lehetünk ott a 35. Csíkszeredai Régizene Fesztiválon, a helyszínen készített fotók segítenek belekóstolni a rendezvény hangulatába.

Megkezdődött a 35. Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelynek vasárnapig tartó programjában az olasz zene foglalja el a központi helyet. Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy az idén is sikerült több olyan együttest meghívni, amelyek nemzetközi szinten az élvonalba tartoznak.

Kiemelte a német Santenay, az olasz La Fonte Musica együtteseket – amelyek csütörtökön este lépnek fel –, a csak pengetős hangszereken játszó luxemburgi Artemandolinet és a párizsi Lacertae-t. Ez utóbbi együttes a szerpent nevű fúvós hangszert is megszólaltatja, ami Romániában premiernek számít.

Romániából részt vesz a bukaresti Lyceum Consort, a nagykárolyi Carmina Renascentia, a kolozsvári Flauto Dolce és a Transylvania Barokk Együttes, a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból álló Codex, valamint a baróti Kájoni Consort.

A művészeti vezető kiemelte, hogy a fesztivál elnyerte az Európai Bizottság által kezdeményezett, Európa legrangosabb fesztiváljait nyilvántartó Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért (EFFE) szakmai szervezet elismerését, ami azt jelenti, hogy a csíkszeredai seregszemle megjelenik a legrangosabb régizenei fesztiválok sorában.

A fesztivál az idén először lép ki Csíkszereda vonzáskörzetéből, így a Barokk Fesztivál Zenekar – amely a fesztivál idejére áll össze a romániai régizene-együttesek tagjaiból – szombaton Bukarestben a római katolikus Szent József-székesegyházban lép fel Ulrike Titze drezdai hegedűművész vezetésével. A koncert a Román Kulturális Intézet támogatásának és a Balassi Intézet szervezésének köszönhetően lesz hallható a román fővárosban.

A fesztivállal párhuzamosan zajlanak a nyolcadik alkalommal megszervezett régizenei egyetem kurzusai, ahol korabeli hangszereket és táncokat tanítanak az érdeklődőknek. Filip Ignác Csaba elmondta, hogy Csíkszeredában már nagy hagyománya van a fesztiválnak, így minden helyszínen, a csíkszeredai Mikó-várban is telt házasak a koncertek.

Az első fesztivált Csíkszeredában 35 évvel ezelőtt szervezték meg Kájoni János emlékére. 1986 és 1989 között a kommunista hatóságok betiltották, majd a rendszerváltoztatás után a csíkszeredai és Hargita megyei önkormányzat közös szervezésében indult újra.

Fotó: Facebook/Csíkszeredai Régizene Fesztivál

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS