Bartha Ernő kiszabadítja szobrait a londoni fogságból (VIDEÓ)
A művész hivatalosan is bejelentette: gyalog megy az angol fővárosig!
A helyzet az, hogy Bartha Ernő szobrászművész három gigantikus szénaszobrát foglyul ejtette London városa. Bezárták őket egy használhatatlannak minősített parkba. Méghozzá 2012 óta, amikor is a londoni Nyári Olimpiai Játékok alkalmából szervezett Kulturális Olimpián a művész képviselte Romániát, az említett három alkotással, az akkor frissiben megnyitott parkban.
Az elmúlt három évben Bartha Ernő (aki mellesleg a magyarfenesi Arkhai Szoborpark tulajdonosa is) megpróbálta orvosolni a problémát, sikertelenül. Ezért elhatározta, hogy figyelemfelkeltés gyanánt el fog gyalogolni Londonig.
Az indulást július 18-ára tűzte ki a szobrász, és a 2 025 kilométeres utat 100 nap alatt szándékszik megtenni. Elmondása szerint nem feltétlenül tiltakozásról van szó. A zarándoklattal fel szeretné hívni a világ figyelmét a művészet szeretetére, a művészekkel és alkotásaikkal való igazságos bánásmód fontosságára.
Minderről - és egyéb izgalmas dolgokról - is mesélt a művész a Főtérnek adott videointerjújában (lásd fent).
">egy dalt is ide linkelünk. A nehéz pillanatokban a zene mindig segít.
Videó: Erdély László, Oláh-Badi Levente. Szöveg, fotó: Szántai János
A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg
Varga László Edgár
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?
Sánta Miriám
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?
Szántai János
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Sólyom István
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
