// 2026. október 21., szerda // Orsolya
pazs pazs

Osztálytalálkozó

// HIRDETÉS

Ezeken a találkozókon elvárásszerűen csodás élménnyé szelídül a középiskola, amely sokaknak egykor azért jó néhány megaláztatás, de legalábbis az olykor gyomorideggel tűzdelt, bizonytalan köznapok, a megfelelni próbálás színhelye volt.

(Külön)Vélemény

Szerző: pazs
2015. június 30., 16:22

„A középiskola elsősorban azoknak maradéktalanul gyönyörű emlék (ha az), akik akkor valamiért a piramis (tápláléklánc, mondanám ördögien) csúcsán helyezkedtek el, hangadók/menők/szépek/jómódúak/mértékadók/szerencsések/és még ki tudja, mik voltak.

 

Pedig többen vannak, akik nem voltak azok, az ő iskolaképük talán árnyaltabb, akár temetnek önmagukban, gyakran ki nem mondott revansvételi szándékkal, belső győzelemre éhesen érkeznek, vagy néhányan közülük akár el sem jönnek ezekre a találkozókra. De máig él bennük egy rossz felelet, egy őszinte mondat nyomán felhangzó gúnykacaj; egy egyoldalú szerelem megaláztatásainak emléke, a csók utáni szégyen, amiről kiderült, hogy fogadásból adták; kövérnek hitt ötvenöt kilójuk rejtegetése; nem szabályos családjuk nyomorúságának leplezni próbálása; máshonnan jöttségük miatt, másként gondolkodásuk miatt, igazságtalanul elszenvedett döntések, szavak miatt érzett megsemmisülés. A kamaszkor bizonytalansága persze mindez, amelyet általában nem feloldani próbál, hanem felerősít a középiskola, ha farkastörvényű, ha hordaszellemű, ha elnyomó, ha tekintélyelvű, önmaguk fontosságának tudatában a folyosókon tovasiető mosolytalan tanárokkal, katedrán koppanó naplókkal, amelynek hangját a pedagógusarcon olykor a hatalom, a kínzás kéjének elfojtott izgalmú vigyora kíséri.

 

Ha egy kicsit megkaparnánk a felszínt e találkozókon, furcsa és nagyon emberi dolgokkal szembesülhetnénk, azt hiszem, és talán ezek a beszélgetések lehetnének az újra és másként egymásra találások építőkövei. De közben legtöbbször mindenkire átragad a ki-mit-ért-el-az-életben őrülete, elvész a találkozás lényege a hány gyerek, hány autó, milyen munka Bermuda-háromszögében, mintha mindez kilóra lemérhető lenne, mintha mindezt, mint holmi véres kardot, diadalittasan fel kellene mutatni. Az információ persze fontos lehet, de ugyanolyan érdekes az is, ami mögötte van. Hisz lekerülhetnének az évtizedes, megkopott címkék a homlokokról, amelyekről akár az is kiderülhetne, hogy ráncosodnak ugyan, de nagyszerű koponyákhoz tartoznak, emberekhez, akik többé-kevésbé ugyanolyan esendők, mint mi.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS