// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Erdélyi román egyetem avatta díszdoktorává Kertész Imrét

// HIRDETÉS

A Nobel-díjas író hiányolta a magyar közméltóságokat, intézményvezetőket a Budapesten megtartott ünnepségről.

A doctor honoris causa címmel a Petru Maior Egyetem Kertész Imrének az élet erkölcsi értékeinek népszerűsítéséhez hozzájáruló munkássága előtt tiszteleg – mondta el Tatiana Dănescu, a román felsőoktatási intézmény rektorhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában megrendezett eseményen, amelyen megjelentek a román, az osztrák és a svéd budapesti nagykövetségek képviselői is. Hozzátette: a titulust olyan rangos személyek érdemlik ki,

akik tevékenységüket az emberiség szolgálatába állították, elkötelezettséget, önzetlenséget és személyes áldozatot tanúsítva.

A díszdoktori laudációban az egyetem bölcsészkarának dékánja, Iulian Boldea Kertész Imrét a világirodalom és kultúra kiemelkedő alkotójának, korunk lelkiismeretének nevezte, külön megemlékezve a Sorstalanság és A kudarc című regényeiről.

Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a díj érzése szerint nem csupán Kertész Imre kivételes irodalmi teljesítményének szól, hanem felfedezhető mögötte a barátság, a jóakarat, az európai egység gondolata, valamint a múltunk és jelenük kritikus vizsgálatának igénye is. „Nehéz túlbecsülni ennek a díszdoktori címnek a fontosságát” – vélte.

„Én itt csak magamat és a barátaimat képviselem, jól esik a szeretet” – fogalmazott a Nobel-díjas író, hozzátéve, hogy „önmagában nem nagy ügy”, hogy kitüntetést kapott. Ugyanakkor kemény szavakkal

hangsúlyozta a kelet-európai nemzetek együttműködésének fontosságát is egy olyan világban, amikor „gyilkolják, lelövöldözik, tűzbe és olajba zúdítják az embereket”.

Kertész Imre kifogásolta, hogy egyetlen magyar kulturális vagy állami intézmény képviselete sem jelent meg a román egyetem által rendezett ünnepségen, pedig – mint fogalmazott – Franciaország és Németország második világháború utáni közeledése követendő példát jelenthetne a régió számára is. „Nem értem ezt a kelet-európai csökönyösséget” – jegyezte meg.

A Petru Maior Egyetem díszdoktori címére az 1929-ben született és 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imrét az intézmény doktori iskolája és irodalmi tanszéke terjesztette fel, amely indoklásában az irodalmárt olyan nagyszabású személyiségnek nevezte, akinek írói stílusára a „realista megjegyzések, keserű irónia, politikai támpontok, történelmi és filozófiai elemek” jellemzőek. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS