// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Hivatalosan is kétszeresre nőtt a gyerekek havi „zsebpénze”

// HIRDETÉS

A nemzetközi gyermeknapra időzítette Johannis a gyermeknevelési pótlék megkétszerezéséről szóló törvénymódosítás kihirdetését.

Kihirdette Klaus Johannis államfő hétfőn a gyermeknevelési pótlék megkétszerezéséről szóló törvénymódosítást, amelyet az ellenzék kezdeményezett. A parlament május 20-án szavazta meg, hogy a gyermeknevelési pótlék 42 lejről a duplájára, 84 lejre emelkedjen.

A javaslat elfogadása meglepetést okozott, miután Victor Ponta miniszterelnök kifogásolta, hogy a kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem jelölte meg, milyen forrásból fedezzék a juttatás emelését. A kormány további módosításokat tervez a gyermeknevelési pótlék esetében. Ponta azt akarja, hogy jövedelemarányosan kapják a családok a gyermekek után járó juttatást, de egyes vélemények szerint ez alkotmányellenes lehet.

Johannis lépése várható volt, hiszen az elnök már korábban bejelentette, hogy támogatja a kezdeményezést, és amennyiben idejében megérkezik az elnöki hivatalba a törvénytervezet, a nemzetközi gyermeknap alkalmából fogja kihirdetni.

Romániában alanyi jogon minden kiskorút megillet a gyermeknevelési pótlék. A szociáldemokrata Ponta szerint igazságtalan lenne, hogy minden család egyformán részesüljön a pótlékból, és változtatni akar a jelenlegi rendszeren a jövedelemarányosság elve szerint. Csakhogy Asztalos Csaba, az országos diszkriminációellenes tanács elnöke és Alina Gorghiu ellenzéki liberális pártvezér is úgy vélte, hogy ez alaptörvénybe ütközik, mert az alkotmánybíróságnak volt egy döntése már 2006-ban, miszerint a gyermeknevelési pótlék alanyi jogon minden kiskorút megillet. Asztalos szerint azonban semmi akadálya, hogy a kormány más intézkedésekkel segítsen a szociálisan hátrányos helyzetű családokon.

Rovana Plumb munkaügyi miniszter a múlt héten bejelentette: kikéri a taláros testület álláspontját, mielőtt a kormány döntene a további változtatásokról. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS