Dübörög az újratervezés az RMDSZ-ben

Kovács Pétert választotta ügyvezető elnöknek az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton Marosvásárhelyen. A nyolctagú Ügyvezető Elnökség tagjai Bodor László programokért, Geréd Imre ifjúságért, Hegedüs Csilla kultúráért, Ilyés Gyula önkormányzatokért, Magyari Tivadar oktatásért, Nagy Zoltán területi szervezetekért, Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökök. Kovács Péter egyedüli jelöltként indult, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javasolta ügyvezető elnöknek.

Az ügyvezető elnökség nem újdonság az RMDSZ-ben, 1993-tól 18 éven át létezett ez az intézmény, 2011-ben alakították át főtitkársággá.

A szombati SZKT-n az is elhangzott, hogy

az RMDSZ nem tudja támogatni a liberálisok bizalmatlansági indítványát,

ha az csak a levélben való voksolás ügyét kéri számon a Ponta-kormányon. Kelemen Hunor szerint sok mindenért lehet bírálni a bukaresti kormányt, de nem a választási reformért, amely a parlamentre tartozik. Mint mondta: a körvonalazódó tervezet – jobb szervezéssel – lehetővé teszi, hogy minden, külföldön élő voksolni óhajtó román állampolgár személyesen leadhassa szavazatát.

Az RMDSZ ellenzéki erőként azt sem teheti meg, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen voksol. Kelemen kimondatlanul ugyan, de azt vetítette előre, hogy a magyar frakció tartózkodni fog, amennyiben a kormánybuktató indítvány nem egészül ki olyan témákkal, amelyeket az RMDSZ szerint is számon kell kérni a kormányon.

Kelemen Hunor szerint a készülő választási reform lehetővé teszi a magyarság arányos képviseletét az önkormányzatokban és a parlamentben, ugyanakkor Románia kisebbségpolitikája távolról sem modellértékű.

Közölte: jövő héten Washingtonba utazik, ahol azt akarja megértetni tárgyalópartnereivel, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyar közösség céljai elfogadhatóak, nem jelentenek stabilitási kockázatot, fenyegetést a térség biztonságára.

Az SZKT több tagja

élesen bírálta a Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke által kezdeményezett „gyöngyhalász” programot,

amely anyagi támogatással a Székelyföldre csábítja azokat a szórványban élő, magyarságukhoz ragaszkodó iskolásokat, akik szülőföldjükön nem tudnának továbbtanulni magyarul. A felszólalók úgy vélték: a program a szórványról való tudatos lemondást jelenti. Molnár Zsolt, Temes megyei parlamenti képviselő szerint inkább a szórványoktatást kellene erősíteni, és azt a támogatási elvet érvényesíteni, hogy „nem a gyereknek kell követnie a pénzt, hanem a pénznek kell követnie a gyereket”.

Markó Béla szenátusi frakcióvezető, az RMDSZ volt elnöke azt mondta: nem kérdőjelezi meg a kezdeményezés jóhiszeműségét, de veszélyesnek tartja azt. Az RMDSZ azt szeretné, ha Budapesten és Bukarestben is elfogadnák, hogy az erdélyi magyarsággal való konzultáció nélkül ne szülessenek döntések a közösségről – magyarázta.