// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Így érvel az árkosi kastély jogos visszaszolgáltatásának kerékkötője

// HIRDETÉS

Jogerős bírósági ítélet született az árkosi Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatásáról. Vannak azonban olyan erők, amelyek megtorpedóznák az igazságtételt.

Egy művelődési intézményt a visszaszolgáltatást kimondó jogerős bírósági ítélet ellenére sem lehet csak úgy kilakoltatni, mint egy garzonlakásban élőt – jelentette ki Ioan Pop-Sabău, az árkosi Szentkereszty-kastélyban működő kulturális központ jogi képviselője. A Krónikának elmondta, több akadálya is van annak, hogy átadják az épületet a Jankovich-Bésán családnak. „Többek közt azért sem tudjuk ezt megtenni, mert erre az évre is rengeteg rendezvényt szervezett az Árkosi Kulturális Központ. Nem lehet, hogy érkezik egy művész Franciaországból, Magyarországról és lelakatolt ajtókat talál" – magyarázta az intézmény ügyvédje.

Hozzátette, a kastély parkjában 106 kortárs szobor kapott helyet, amit nem lehet elszállítani, ezek sorsáról is egyeztetni kell. Példaként említette, a bukaresti Román Irodalmi Múzeum épületét is csak a visszaszolgáltatást kimondó döntés után hét évvel adták át a tulajdonosnak, hiszen az ott felhalmozott, összegyűjtött értékeknek új helyet kellett találni.

Ioan Pop-Sabău elmondta továbbá, a jelenlegi telekkönyvben már nem azok az ingatlanok szerepelnek, mint az államosítás előtt, például egy istállót kiállítóteremmé alakítottak át. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedek során a román állam több mint 3 millió eurót fektetett be az épületbe.

„Ma már csak a családi kápolna maradt változatlan formában, ha kérik, azt visszaadjuk" – jegyezte meg az ügyvéd. Pop-Sabău tavaly óta képviseli a kastélyban 1990 óta működő kulturális központ érdekeit, és úgy véli, ha korábban megkapta volna az ügyet, nem született volna jogerős ítélet a visszaszolgáltatásról.

„Megkérdőjelezhető a tulajdonjog, hiszen Szentkereszty Béla báró titokzatos körülmények között elhunyt, testvére, Erzsébet pedig a horthysta csapatokkal menekült. Ebben az összefüggésben a kastélyt nem a kommunista hatalom államosította, hiszen a másik oldalon harcolók minden ingatlanját már korábban elkobozta a román állam" – mondta az ügyvéd.

A Jankovich-Bésán család jogi képviselője, Kincses Előd korábban azt nyilatkozta, a tulajdonosok az Árkosi Művelődési Központ képviselőinek időhúzása miatt nem tudják birtokba venni a Szentkereszty-kastélyt.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS