A NapocaNews ismét lecsap a Haza ellenségeire.
Aggasztó jelenségekre hívja fel a figyelmet az utóbbi napokban a NapocaNews című kolozsvári román ultrapatrióta portál. Miután leleplezte, hogy a kolozsvári magyar éttermekben Nagy-Magyarország alakú sülteket szolgálnak fel a gyanútlan vendégeknek, a portál keddi cikkében arra figyelmeztet, hogy
A szerző fotóval is bizonyítja, hogy az Eroilor (Deák Ferenc) utca Főtér felőli végén álló Memorandista Emlékmű talapzatán egy olyan koszorú látható, amelyen vidáman lobog a piros-fehér-zöld szalag. Ez pedig a szerző szerint egyértelműen annak a jelképes kinyilvánítása, hogy „Kolozsvár központját a magyarok uralják”.
Meg kell állapítanunk, hogy a cikk szerzője túlságosan lazán veszi
megmentését. A vészharangokat ugyanis nem most, hanem egy hónappal korábban kellett volna megkondítani, amikor a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport elhelyezte a koszorút, amelyen a magyar mellett egy piros-sárga-kék szalag is lengedez, és amely azóta is ott látható a talapzaton.
A hanyag nemzetvédés ugyanis semmit nem ér, a gaz ellenségre azonnal le kell csapni, különben egy szép nap arra ébred Cluj-Napoca, hogy a revizionista-fasiszta sztyeppelakó hun hordák kitűzik a székely zászlót Avram Iancu szobrára. S akkor aztán vájgyékápulnosztru!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.