A kisebbségi frakciót is támogatásáról biztosította Johannis

A román államfő megbecsüléséről biztosította a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteit és parlamenti képviselőit kedden, amikor hivatalában fogadta a – nem magyar – kisebbségek parlamenti frakcióját.

A találkozóról kiadott közlemény szerint Klaus Johannis a kisebbségi képviselők „európai értékrendjét, és párbeszédkészségét” méltatta, amely nézete szerint a stabilitás tényezőjévé tette a kisebbségi képviseletet a romániai politikai életben az elmúlt negyed évszázadban.

Varujan Pambuccian frakcióvezető az MTI érdeklődésére elmondta: a kisebbségi frakció azért kezdeményezett találkozót, hogy az államfő közvetői szerepére alapozva

támogatását kérjék oktatási, egészségügyi, műemlékvédelmi célkitűzéseik megvalósításához,

a kommunizmus idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok ügyének rendezéséhez.

„A restitúció rendkívül lassan halad: meg kéne már oldani ezt a kérdést, és nagyon hasznos volna, ha az államfő párbeszédet kezdeményezne ebben a témában. Mi természetesen az egyházi és közösségi javakra utalunk, de ez ugyanakkor egy általános probléma” – mutatott rá a frakcióvezető. Elmondta: az albán kisebbségi képviselő javaslatára azt is felvetették, hogy a Romániában tanuló, és az országban letelepedni szándékozó külföldi diákok számára könnyítsék meg a román állampolgárság megszerzését.

Pambuccian kifejtette: azt javasolták az államfőnek, hozzon létre konzultatív csoportot egy országprojekt kidolgozására, mivel Romániának a NATO-hoz, illetve Európai Unióhoz való csatlakozása óta nem volt az egész országot mozgósító, nagyszabású célkitűzése. A kisebbségi frakció az államfő támogatását kérte továbbá

az oktatásra szánt költségvetési források növelése érdekében, hogy az ágazat valóban megkapja a bruttó hazai termék hat százalékát,

úgy, ahogyan arról korábban egyezményt írtak alá a politikai pártok.

Az MTI kérdésére, hogy szóba került-e a tíz éve parlament elé terjesztett, de mindmáig elfogadásra váró nemzeti kisebbségi törvénytervezet ügye, Pambuccian azt mondta: természetesen felmerült a téma, de úgy vélte, ebben az esetben az államfő közvetítői szerepvállalása nem lesz elegendő ahhoz, hogy kimozdítsa a kérdést a holtpontról.

Romániában 18 nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szervezetének egy-egy képviselője kerül be könnyített eljárással a kétkamarás parlament alsóházának számító képviselőházba, ahol a kisebbségi képviselők külön frakciót alkotnak.  

Fotó: presidency.ro