Beszólt a Nyugat a bukaresti döntéshozóknak

Az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Hollandia és Németország bukaresti nagykövetségeinek vezetői a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak szerdán a román parlamentben, ahol felhívták a házelnökök figyelmét, hogy országaik nagyon fontosnak tartják a korrupció elleni harc folytatását, a jogállamiság érvényesülését.

A képviseletvezetők együttes fellépését egyébként a bukaresti média leplezetlen nyomásgyakorlásként értelmezte, amellyel a nyugati szövetségesek Románia tudomására hozták: nem értenek egyet az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) mozgásterének vagy hatáskörének korlátozásával.

Mint ismeretes, a szenátus hétfőn szavazott meg egy törvénymódosítást, amely a gyanúsítottak előzetes letartóztatását nehezíti. Múlt szerdán pedig a képviselőház olyan jogszabályt fogadott el, amely lazítja a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat.

A házelnököktől távozó amerikai–brit–német–holland küldöttség nevében Paul Brummel, Nagy Britannia bukaresti nagykövete elmondta: biztosak akartak lenni abban, hogy a bukaresti parlament is megérti, milyen „kulcsfontosságú" az ország számára a DNA tevékenysége és a korrupció elleni harc. Hozzátette: természetesen tiszteletben tartják a parlament szuverenitását.

Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök – aki több ízben vádolta már túlkapásokkal a DNA-t – elmondta, hogy a nyugati nagykövetek figyelmét is felhívta a hatósági visszaélések veszélyére. A házelnök szerint egyes vádlottakat a titkosszolgálatok a „bíróságig elkísérnek", és mint mondta, aggasztó jeleit látja annak, hogy az igazságszolgáltatásra egy „kifinomult" külső nyomás nehezedik.

Az utóbbi hetekben – mint beszámoltunk – több romániai politikus – köztük az RMDSZ vezetői – bírálták a korrupcióellenes ügyészség (DNA) körüli „bilincscsörgést", a tisztségviselők százainak „médialincseléssel" egybekötött előzetes letartóztatását, amely szerintük sérti az ártatlanság vélelmét. Több kormánypárti szenátor pedig a büntető törvénykönyv és eljárásjog módosítását kezdeményezte, hogy a szabadságjogok korlátozása kivétel legyen, és ne váljon gyakorlattá az igazságszolgáltatásban. Ez az ellenzék hangos tiltakozását váltotta ki, akik szerint a kormányzó szociáldemokraták valójában a pártjukat megtizedelő korrupció elleni harcot akarják  megfékezni.