Véget érhet a zászlóüldözés Székelyföldön

Nagy többséggel elfogadta a helyi zászlók megalkotásáról és használatáról szóló törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház. Ennek értelmében a közigazgatási egységek – községek, városok, megyék – saját zászló megalkotását kezdeményezhetik, a települési vagy megyei tanácsban elfogadtatott zászlót azonban – a helyi címerekhez hasonlóan – a kormánynak is jóvá kell hagynia.

A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is.

Ez utóbbit kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni ott, ahol az illető közösség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát. A törvény szerint két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. A helyi zászlók formája és mérete tekintetében a Románia zászlajáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A helyi zászló jelképei és színe nem sértheti a román nemzeti jelképeket és nem tartalmazhatják más nemzetek jelképeit. A közintézményeken a helyi zászlót csak Románia és az EU lobogójával együtt szabad kitűzni, azoknál nem nagyobb méretben és mennyiségben.

A törvény megsértése kihágásnak minősül, amit öttől tízezer lejig terjedő bírsággal sújtanak.

Az időközben ellenzékbe vonult RMDSZ tavaly márciusi kormányra lépésekor állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy jogszabályt dolgoznak ki a helyi jelképek használatáról. A képviselőházban szerdán 275 vokssal, kettő ellenében, négy tartózkodás mellett elfogadott törvénytervezetet tavaly ősszel a szenátus már megszavazta, így hatályba lépéséhez csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség.

A tervezetet egy éve terjesztette a bukaresti parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője, köztük Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszter. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy

a „székely zászlóra tegyék fel saját címerüket”, úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt.

Székelyföldön a hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót. A hatóságok Székelyföld létét is többször megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.

Szerdán a román nemzeti jelképekre vonatkozó 1994-ben elfogadott törvény két módosító indítványáról is szavaztak. Az egyik tervezet arra kötelezte volna a tanárokat, hogy minden tanítási nap elején, a másik pedig arra, hogy minden hétfőn az első óra előtt elénekeltessék az iskolásokkal a román himnuszt. A képviselőház mindkét indítványt elutasította.