// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A Szent László Napok június végén meghódítja a váradi várat

// HIRDETÉS

A harmadik Szent László Napokat idén először a lovagkirály egykori sírhelyéül is szolgáló nagyváradi várban szervezik meg.

A június 25–28. között esedékes Szent László Napok az első olyan nagyszabású, több tízezer embert megmozgató rendezvény, melyet a váradi városvezetés beenged a jelenleg is restaurálás alatt álló várba – közölték a hírt a rendezvény szervezői a helyszínen rendezett sajtótájékoztatójukon. A rendezvényt az önkormányzat tízezer lejjel és a vár ingyenes használatba adásával támogatja.

A programot igyekeztek a történelmi helyszínhez igazítani, ugyanakkor összeállításakor abból a kérdésből indultak ki, hogy

milyen jövőt képzelnek el Nagyvárad számára.

Az elő-rendezvények sorában éppen ezért idén is lesznek zöld programok: szemétgyűjtés, virágültetés, bicikli- és gyalogtúra. A megnyitón a Fonó zenekar lép fel népi elemekkel tarkított barokk kamarazenével. A négy nap során műfajban változatos zenészek váltják egymást a várudvarban felállított színpadon, illetve az alternatív helyszíneken. Fellép Heinczinger Mika, a Misztrál együttes egyik alapító tagja, a Hollóének Hungarica régizenei együttes, Vesztergám Miklós tárogatóművész, a Loyal, az idén 70 éves Hobó, a Kolozsvári Magyar Opera és Filharmónia művészeiből alkotott Operettisimo, a Hooligans, a Ghymes, valamint Zorán.

A kulturális programok közül kiemelhető Cey-Bert Róbert Gyula könyvbemutatója, dr. Ütő Gusztáv képzőművész performansza, Csukás Mátyás, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület tudományos titkárának előadása, Székely Zoltán művészettörténész és Lakatos Attila történész előadása Szent László királyról, Berecz András ének- és mesemondó előadása, Csíki Ibolya és Hajdú Géza színművészekkel való kerekasztal-beszélgetés, továbbá  

Szent László koponya-maradványának vizsgálatáról szóló beszélgetés.

A szervezők elmondása szerint lesz még kézműves vásár, gyermekeknek szóló program, íjászat, solymászat, sör- és borkóstoló, távcsöves égkémlelés, képzőművészeti kiállítás, és sportprogram.

A főszervező Szent László Egyesület partnere többek között a Partiumi Keresztény Egyetem, a Moszkva Kávézó, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, Dél-Bihari Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt.  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS