Felkavaró dolgok

„Felkavaró, hogy európai ünnepek évadán az illiberalizmus és a halálbüntetés után – amelyek kiváltották az európai vezető fórumok példátlanul erélyes tiltakozását, odáig elmenően, hogy Magyarországot a kiutasításig elmenő büntetéssel sújtják – Orbán Viktor a Győzelem napján, egy találkozón újabb hagymázas tézisekkel állt elő. Kisebbségiként, romániai magyarként, az RMDSZ szavazójaként nehéz olyasmit hallanunk, hogy a magyar kormányfő – az érdekvédelmi, nem kormányzati civil szervezetek elleni indított putyini ihletésű hadjárata után – elutasítja azt a nézetet, amelyik »az egyén szabadságjogait előnyben részesíti a közösség jogaival szemben«. »Ez az az oldal, amelyik azt hirdeti, hogy a szabadságjogok megszabadíthatják az embereket a nemi identitásuktól és az Isten általi teremtettségtől«, így az orbáni szellemi bűvészmutatvány. Mintha a szabadságjogok kiátkozását hallanánk, kreacionizmussal megspékelve... És akkor mi most érdekvédelmi és civil szervezeteinkkel együtt mégis hova álljunk?

Jók lennének persze a kollektív jogok, de nincsenek, a szabadságjogainkról – a természetből, nem a jogból eredő személyes szabadságról, a hivatás, az oktatás, a gondolatközlés, a bírálat, a véleménynyilvánítás, a szabad mozgás, a szexuális élet szabadságáról, mindezek szabad alakításának jogáról – mondjunk le? De akár az »Isten általi teremtettség« kérdésével is – mit lehet kezdeni komplex, dinamikus világunkban? Felkavaró. Mint ahogyan felkavar annak a felismerésnek a sóvár kimondása is, hogy »az autokrata rendszerek jobban teljesítenek, mint a liberálisak«, továbbá, hogy »ez új idők kezdetét jelenti, és aki nem tud váltani, az veszít, és alárendelt szerepe lesz a világban«. Itt már minden bizonnyal tényleg nincs helye a vitának."