// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Sepsiszentgyörgy komolyan gondolja

// HIRDETÉS

Székelyföld nevében pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre.

Kézdivásárhellyel, Csíkszeredával, Székelyudvarhellyel és Gyergyószentmiklóssal közösen, valamint Hargita és Kovászna megye önkormányzatával partnerségben, a teljes Székelyföld régió nevében nyújtja be Sepsiszentgyörgy a pályázatot az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre – közölte szerdai sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármster.

Antal szerint Sepsiszentgyörgy erőssége abban rejlik, hogy kulturális vitalitás szempontjából Kolozsvár után a második helyen van, ugyanakkor következetesen az a romániai város, amely a legnagyobb összeget fordítja költségvetés-arányosan a kulturális intézmények támogatására.

Az első pályázati határidő október 10-én van, akkor egy legfeljebb nyolcvan oldalas dokumentációt kell benyújtani, novemberben pedig kiderül, hogy melyik város kerül be a második fordulóba – mondta a polgármester. Ha sikerül átjutni az első válogatási szinten, a végleges dokumentációt  2016 augusztusában kell benyújtani, végleges döntés pedig 2016 novemberében lesz.

Veres Nagy Tímea pályázati szakértő a sajtótájékoztatón elmondta: a kulturális főváros címnek az a célkitűzése, hogy a kulturális kínálat minősége növekedjen, európai dimenziója erősödjön, ezért a székelyföldi lakosság minél szélesebb rétegét kell bevonni a program tervezésébe és megvalósításába.

A program célja az egyéni és közösségi identitások megértésének elősegítése, az identitások különbözőségéből, meg nem élhetőségéből, meg nem értéséből, el nem fogadásából adódó feszültségek csökkentése, a regionális tudat erősítése, az egyéni és közösségi szabadság, illetve a társadalmi kohézió erősítése a művészet és a kultúra közvetítésével – mondta.

2021-ben egy román és egy görög várost illet meg az Európa Kulturális Fővárosa cím, ennek elnyeréséért mindkét országban versenyt szerveznek a települések között.
Romániából egyébként Sepsiszentgyörgyön kívül Kolozsvár, Temesvár, Iaşi és Craiova  pályázik az címre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS