// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Indul a kampány: Félixfürdő csökkentheti a magyarok számarányát Nagyváradon

// HIRDETÉS

A kérdés: egyesüljön-e Váradszentmárton Nagyváraddal? A választ a május 10-én adják meg népszavazáson a két település lakói.

Szerdán kezdetét veszi a Váradszentmárton és Nagyvárad fúzióját előkészítő tájékoztatási kampány.

Váradszentmárton Félixfürdővel és a jelenleg a Május 1. nevet viselő Püspökfürdővel együtt válhat Nagyvárad részévé. Nem mellékes oldalága a történetnek, hogy az egyesüléssel Nagyváradon a jelenlegi 25 százalékról

22 százalékra csökkenne a magyar lakosság számaránya.

A népszavazást május 10-én egyszerre tartják a községben és a bihari megyeszékhelyen. „Egyetért-e azzal, hogy Váradszentmártont csatolják Nagyváradhoz?” – erre a kérdésre kell majd válaszolnia a lakosságnak. A nagyváradi polgármesteri hivatal honlapján elérhető a helyi tanács által tavaly júliusban elfogadott stratégia, melyben a legfőbb érvek olvashatóak. Az elkövetkező három hétben

különböző programok keretében igyekeznek meggyőzni a lakosságot a fúzió szükségességéről.

A kezdeményezés ellenzőinek is lehetőségük lesz – a törvényes keretek között – kifejteniük érveiket. Egyelőre egyedül a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelezte ez irányú szándékát. Május 10-én a szavazás reggel 7-kor kezdődik és este 11-kor ér véget. Nagyváradon 143, míg Váradszentmárton községben 8 választási irodát hoznak létre. A helyi tanácsban képviselettel bíró pártok megfigyelőket delegálhatnak a szavazás helyszíneire. A Bihar megyei prefektúra a szervezésben vesz részt,

a törvényszék pedig kinevezi a választási irodák elnökeit.

A referendum csak akkor lesz érvényes, ha a választási listán szereplő személyek 30 százaléka az urnákhoz járul. Számokban kifejezve ez Nagyváradon 47 ezer 488, Szentmártonban 2043 személyt jelent. Amennyiben az „igenek” lesznek többségben, úgy a parlament elé terjesztik a fúziót lehetővé tevő törvénykezdeményezést, és 2016 január elsejétől érvénybe léphet a két település közigazgatási egyesülése.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS