// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Tovább rohadhatnak a történelmi belvárosok

// HIRDETÉS

Mert a képviselőház elutasította a műemlékek felújításának állami finanszírozására vonatkozó javaslatot.

A képviselőház elutasította az RMDSZ javaslatát, így nem lesz külön pénz a történelmi városközpontok műemléképületeinek felújítására. Romániában a műemlékek több mint 80 százaléka nagyon rossz vagy rossz állapotban van. Szinte nincs is olyan város, ahol ne találkoznánk omladozó félben levő műemléképületekkel.

Az RMDSZ sajtóközleményben számolt be arról, hogy a történelmi városközpontok műemléképületeinek felújítására különített volna el országos pénzkeretet az a törvénymódosító-javaslat, amelyet a kormány 28/2013-as sürgősségi rendeletét jóváhagyó törvénytervezetéhez nyújtott be a szövetség. A jogszabály-tervezet általános plénumi vitáján Cseke Attila parlamenti képviselő szólalt fel.

„A képviselőház, mint döntőház tárgyalta a törvénytervezetet. Az általunk benyújtott módosító javaslat értelmében a helyi közösségekre vonatkozó országos fejlesztési programba bevezetnénk egy olyan fejezetet, amely a történelmi városközpontokban a műemlék épületek felújítására különített volna el pénzalapot. Láthatjuk, hogy a felújított városközpontok nagymértékben lendítették a turizmust azokban az országokban, ahol felismerték ennek szükségességét. Ilyen például Szerbia, Magyarország vagy akár Csehország példája. De Romániában is mérvadó az, ahogyan az Európai Kulturális Főváros — 2007-ben zajló rendezvénysorozat kapcsán Nagyszebenben sikerült országos, helyi és uniós forrásból megfelelően felújítani a városközpont műemléképületeit. Módosító javaslatunk a Romániában működő építészeket tömörítő szövetség támogatását is élvezte” — ismertetteCseke Attila a végszavazást követően.

Hozzátette: sajnos Romániában még nem érett meg a politikai akarat arra, hogy felismerjék a műemlékek felújításának fontosságát. „Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a képviselőház plénuma elutasította ezt a javaslatot. 6 szavazaton múlott a javaslatunk elfogadása, amely lehetővé tette volna azt, hogy sok más erdélyi város (és nem csak) Nagyszeben mintájára felvirágozzon. Ez az ország és a helyi közösségek épített öröksége, melyet kötelességünk megvédeni, ugyanakkor, ha jól gazdálkodnánk vele, hasznot is húzhatnánk turisztikai szempontból” — mutatott rá a képviselő.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS