// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Ráugrottunk a tanösvény játékaira

// HIRDETÉS

Nem számított, hogy politikus, egyetemista vagy újságíró: mindenki játszani akart az utolsó magyar polihisztor szellemével.

Iskoláknak szánt játékokra, a természettudományt népszerűsítő kis trükkökre cuppantunk rá tegnap a BBTE Egyetemiek Házában. Persze csak miután a rektori hivatalban lezajlott a protokollfelvonás: Vásárhelyi Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa bemutatta, Szakáli István Loránd helyettes államtitkár pedig átadta a Herman Ottó Vándortanösvényt.

Herman Ottó autodidakta polihisztor volt, vagyis formális egyetemi képzettség nélkül, de rendkívül magas szinten művelt több tudományágat (madártannal, pókokkal, balatoni halászok eszközeivel és szókincsével foglalkozott, de ő indította be a magyarországi őstörténeti kutatást is). Decemberben volt halálának századik évfordulója, ezért 2014 Herman Ottó emlékév volt Magyarországon.

 

 

A tanösvényt végigjárva az is kiderül, hogy kortársainak feje mellett mi mindent művelt még. Azért vándor a tanösvény, mert iskoláknak adják kölcsön, és könnyen utaztatható: hét rollupból és három banános doboznyi játékból áll. És azért kezdi Kolozsváron egy hetes erdélyi turnéját, mert Herman Ottó tudományos pályája is Kolozsváron indult.

 

Az idős Brassai Sámuel 1864-ben a saját fizetéséből szerződtette az Erdélyi Múzeum Egylethez állatpreparátorként. Hosszú hajuk és szakálluk miatt hasonlítottak is. Herman Ottó Kolozsváron ismerte meg Jászai Marit, akivel gyorsan eljegyezték egymást, majd gyorsan kiábrándultak egymásból.

 

 

Mile Lajos (balra) és Markó Bálint (állva) csak úgy szórta az életrajzi sztorikat.

 

Nagyon sok madarat és egyéb állatokat, sőt még ásványokat is gyűjtött Kolozsvár környékéről és a Mezőségről, ez az Európában szinte egyedi preparátumgyűjtemény képezi a Kolozsvári Állattani Múzeum alapját. Amely múzeumként is múzeum, vitrinekben kiállított, preparált állatok ilyen tömegét már nem látni Nyugat-Európában – tudtuk meg Markó Bálinttól, a Biológia Kar oktatójától.

 

A tanösvényt nem az öncélú játszadozás kedvéért vándoroltatják. Így szeretnék a gyerekek érdeklődését a természettudományok irányába terelni – mondta a szintén természettudós Vásárhelyi Tamás, aki több játékot maga tervezett vagy talált ki. Szerinte Herman Ottó is így népszerűsítette a tudományt a maga korában, és ezzel egy mostai európai uniós elvnek is eleget tenne.

 

A tanösvény beltéri használatra készült, de ugyanúgy állomásokat, játékokat kell bejárni benne, mint ha kültéri lenne. Erdélyben Macalik Kunigunda tanársegéd és Szállasy Noémi adjunktus vándoroltatja az Iskola másként hetében, április 7-10. között a kolozsvári Sigismund Toduţă Zenei Főgimnáziumban, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumban, a csíkszeredai Gyermekek Házában, a csíkkarcfalvi Mártonffy György Általános Iskolában, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben.

 

 

Egy helyettes államtitkár és egy biológus figyeli, ahogy Mile Lajos főkonzul fészket rak Kolozsváron egy „csőrrel”. (A címlapképen pedig Szakáli István lép pókhálóba.)

 

A tanösvény bejárásához az illető iskolák pedagógusainál kell bejelentkezni, nekünk viszont szerencsénk volt, mert megnézhettük, hogyan csomagolja ki és mutatja be a játékokat kolozsvári egyetemistáknak Vásárhelyi Tamás és a BBTE említett oktatói. És rákattantunk:

 

 

Úgy kell végigmenni ezen a pókhálószeleten, hogy csak a zöld színű "küllőre" szabad lépni, mert az nem ragad. Azon jár a pók is, hogy csak a zsákmánya ragadjon bele a hálójába.

 

 

 

Herman Ottó tipikusan Kárpát-medencei életútját próbálják kirakni a diáklányok puzzle-ból.

 

 

 

Az évgyűrűpuzzle-t valamivel könnyebb kirakni, ...

 

 

 

... mint az ágakat.

 

 

 

Tapintás útján tájékozódnak a politikusok, és közben magvasakat gondolnak: milyen magok lapulnak a zsákocskákban?

 

 

 

A béka hátán és a többi recén béka- és rovarhangokat lehet utánozni.

 

 

 

Golyók vezetésével ősi balatoni halászeszköz működését tanultuk meg, és hogy miért nem tudott kiúszni belőle a hal.

 

 

 

Mit is lehet játszani ezzel a harkállyal? Játékleírások segítik a játékosokat és a pedagógusokat.

 

 

 

Vásárhelyi Tamás épp azt mutatja be, hogy a madártollnak és a szárnynak is olyan a szerkezete, hogy lepereg róla a víz. A többi vizes játék meglepetés, tessék szépen a tanösvény útjára lépni értük.

 

 

 

Addig is, amíg bejárod, ne feledd, hogy te is lehetsz Herman Ottó. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS