Többnyelvű véradás
Mindenki a saját nyelvén adhat vért!
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem becsatornázza a kolozsvári diákságot az országos véradó-körforgásba.
Március 31. és április 2. között, azaz mesebeli három napon át adhat vért bárki kolozsvári diák, ráadásul mesebeli körülmények között.
Egy autóbuszba kell beszállni, ami ugyan nem száll el, mint a varázslatos iskolabusz, viszont el van látva mindennel, ami a szakszerű véradáshoz kell.
Az adott napokon reggel nyolckor áll be a busz a kijelölt helyszínekre, és négyig lehet felszállni rá. Előzetes bejelentkezés azért nem árt.
Helyszínek: Hașdeu kampusz, a Haşdeu kantin mellett, B.P.Haşdeu utca, 45 szám (március 31., kedd); FSEGA kampusz, Teodor Mihali utca, 58-60 szám (április 1., szerda); Sportcsarnok (április 2., csütörtök).
Az akciót beharangozó videó váratlanul multikulturális, ugyanis három nyelven szólalnak meg benne a véradás fontosságát ecsetelő fiatalok. Igaz, az arányok kicsit sántítanak, ugyanis egy-egy ember szólal meg magyarul, illetve németül. És a regisztrációs űrlap is csak az állam nyelvén olvasható. Na de nincsen rózsa tövis nélkül.
A lényeg, hogy aki úgy érzi, adjon vért. Tényleg sokakon segíthet!
Többnyelven buzdít véradásra a BBTE! Véradó központok működnek 8.00-16.00 óra között:• Campus Haşdeu (Haşdeu kantin mellett, B.P.Haşdeu utca, 45 szám) - március 31, kedd• Campus FSEGA (Teodor Mihali utca, 58-60) – április 1, szerda• Sportcsarnok – aprilis 2, csütörtök
Posted by BBTE Magyar tagozat on 2015. március 26.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
