// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Ágoston Hugó Ágoston Hugó

A márciusi események

// HIRDETÉS

Ma már tudjuk, hogy az akkori friss hatalomnak, és főleg a rettegett, akkor még rettegő titkosszolgálatnak, központi és helyi vezetőinek a bűne volt, ami történt, a zsigeri nacionalizmus, a népeket összeugrasztó manipuláció, a pogrom, a politikába öltöztetett barbárság.

(Külön)Vélemény

Szerző: Ágoston Hugó
2015. március 20., 09:37

„A halottak mindkét oldalon áldozatai ennek a barbárságnak,és ezen nem lehet változtatni. De az élők is, mindkét oldalon, ők is áldozatok – bár korántsem egyformán. Az erőszaktevőket csak az egyik oldalon vették elő, ott is nem egy esetben igazságtalanul, míg a többség oldalán, a hatalom oldalán a bűnösök büntetlenek maradtak. Az RMDSZ túl kemény tűzkeresztségen esett át, és túl korán, szintén máig hatóan megsínylette azokat a feszültségterhes napokat. Amelyekben a vásárhelyi magyarság akkori vezetőinek és hangadóinak nagyon nehéz volt, de sikerült felelősségteljesen viselkedniük, elkerülniük a még nagyobb vérontást. Kár, hogy az állam vezetése és a karhatalom felelőtlenül viselkedett.

Ahogyan a júniusi bányászjárás esetében, úgy a fekete március esetében is nagy erkölcsi szükség lenne egy tisztázó és tisztító perújrafelvételre, átfogó, igazságos kivizsgálásra! Vajon megérett-e erre a román társadalom? – mert politikai akarat nemigen mutatkozik. Ugye az új államfő szerint sincs Romániában magyar kérdés. Tessék, mondanám neki: itt a példa egy magyar kérdésre, amelyre mindig figyelni kell! És ne mondja senki, hogy a múlté, mert két nép normális együttélésénél nem létezik aktuálisabb téma. Persze, ha arról az oldaláról nézzük, hogy ma Romániában nincs kimondottan megkülönböztető törvény (bár például akár az alkotmány első cikkelye is ugyancsak problematikus), intézményes diszkrimináció (bár a köznapi változata gyakran előfordul), azt lehetne mondani, ahogyan az államelnök is tette, hogy nincs magyar kérdés. Ha viszont a reális igényeink megfogalmazását, bizonyos jogok biztosítását tekintjük, azt, hogy az önrendelkezéstől milyen messze vagyunk – akkor bizony van magyar kérdés. Amit nem csak a kisebbség, de a többség érdekében is érdemes megoldani, ha fokozatosan is. Ezt már román barátaink, sőt lassan román politikusok is kezdik felismerni és beismerni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a jó változásokat, köztük a magyar politikai képviselet által elért eredményeket, de jócskán volna még tennivaló a teljes egyenjogúság tekintetében.

Marosvásárhely véres márciusa – mintegy középen az 1989-es véres december és az 1990-es júniusi véres események között – azt jelezte, hogy ez az ország nagyon nehezen fog megszabadulni nemzeti kommunista múltjától. Ennek a múltnak nem egy tudati maradványa ma is érzékelhető."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS