Bábszínházi maratonra hívja a szatmáriakat a színház Harag György Társulatának Brighella Bábtagozata.
Bábszínházi maratont tart a bábszínházi világnapon, szombaton a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Brighella Bábtagozata – közölte kedden a társulat. A nap folyamán három előadást, köztük egy bemutatót tűz műsorára a bábos műhely.
Az 1 és 4 év közöttiek számára Ciróka címmel babaszínházi előadást kínálnak. Az előadás építőelemei közismert mondókák, játszadozások: hangokkal, mozgással, ritmusokkal. Az előadást követően a gyerekek maguk is felfedezhetik a díszletet, a hangszereket, játszhatnak a színészekkel. A bemutató előadás szereplői Nagy Anikó és Nagy Tamás, hangoló Bandura Tibor, a díszlettervező, rendező Bandura Emese, a díszletfestő Baráth Csaba Attila.
Ugyancsak a bábszínházi világnap keretében kerül ismét műsorra a 3-10 éves korosztálynak készült Bárány Boldizsár című zenés mesejáték. A produkciót Szabó Magda verses meséi alapján vitte színpadra Sramó Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója, a szöveget Szász Ilona dramatizálta, a zenét Bogárdi Aliz szerezte. Ebben az előadásban kapott először bábos szerepet Péter Attila Zsolt, a prózai tagozat színésze, aki élő zenével kíséri a főszereplő, Boldizsár kalandozásait.
A bábos maratont délután a Cseresznyevirág című, japán mesék alapján készített előadás zárja, amelyet 7 éves kor fölött ajánlanak az alkotók. Az előadás szövege Kaszás Villő munkája, rendezője pedig magyarországi vendégművész, a Blattner Géza-díjas Rumi László. A bábokat Bandura Tibor, Nagy Anikó, Nagy Tamás és Bandura Emese kelti életre, meghívott színész-vendégként pedig Tóth-Páll Miklóst, a társulat prózai tagozatának örökös tagját láthatja a közönség. A különleges, fából faragott bunraku bábokkal játszott Cseresznyevirág a szombat délutáni előadást követően lekerül a bábtagozat műsoráról.
Fotó: harag.eu
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.