Szatmári ünnep budapesti miniszterrel

A magyar nemzet 1848-ban felemelte fejét, és egy emberként indult harcba egy valóban fontos, szent ügyért - mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Szatmárnémetiben vasárnap.

Az István téri Petőfi-szobornál tartott ünnepségen a miniszter több mint hatszáz ember előtt arról beszélt, hogy 167 évvel ezelőtt a magyar emberek önállóságot, az életüket meghatározó dolgokban nagyobb mozgásteret akartak, és azt kívánták, maguk dönthessenek sorsukról.

„Ez adott akkor erőt a nemzetnek, és olyan erkölcsi alapot a szabadságharcnak, amelyet külső segítséggel és óriási katonai túlerővel is alig lehetett eltiporni" - fogalmazott Seszták Miklós.

Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete, a Szent István Kör és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közösen szervezett ünnepségén a nemzeti fejlesztési miniszter hangsúlyozta, ezen a napon magyarság együtt emlékezik Petőfi Sándorra, a katonákra, akik Bem József dicsőséges erdélyi hadjáratában küzdöttek, a mesteremberekre, akik a falvak harangjaiból ágyukat öntöttek, az asszonyokra, akik edényeiket adták oda, hogy fegyvert kovácsoljanak belőlük, valamint az erdélyi magyarok tízezreire, „akik a végsőkig kitartottak és nemritkán csodát tettek."

A magyar embert a türelem, a kemény munka jellemzi, a mindennapokban és a családja életében biztonságra törekszik, 1848-ban azonban a nemzetért indult harcba - húzta alá a politikus, hozzátéve, ma a fegyverek helyett a nyugodt építkezésé és a fenntartható fejlődésé a főszerep.

Azonban ehhez is sok erő és önállóság kell, kitartásra és bátorságra volt szükség ahhoz, hogy a magyarok országukat néhány esztendő leforgása alatt sereghajtóból sikertörténetté változtassák - jelentette ki. Seszták Miklós szerint ezt a sikertörténetet minden magyar sajátjának érezheti, mert az eredmények mögött ugyanaz a bátorság, összefogás és közös jövőkép áll, mint ami a reformkor magyarjait, vagy 1848/49 forradalmárait jellemezte.

A szatmári és az erdélyi magyarok helyzetéről azt mondta, nekik nehezebb és bonyolultabb feladatuk van, mivel kisebbségi helyzetben kell megtalálniuk a boldogulást.

Tudniuk kell azonban, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés felelőséget érez sorsuk iránt - nyomatékosította a miniszter.

A megemlékezésen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét.

Az ünnepségen imát mondott Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök és Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője, majd az RMDSZ tisztségviselői emlékeztek a forradalom eseményeire.

Kereskényi Gábor, az RMDSZ helyi elnöke emlékeztetett, hogy a helyi magyarság tíz éve emlékezhet méltósággal a forradalom hőseire a közadakozásból emelt Petőfi-szobor előtt, jövőre pedig a tervek szerint újabb emlékhellyel, Széchenyi István szobrával gazdagodik Szatmárnémeti.

Mi ma nem akarunk forradalmat, viszont folytatjuk azt a megkezdett, főképpen belső forradalmat, amelyet eleink 167 évvel ezelőtt elkezdtek - hangsúlyozta beszédében Pataki Csaba szenátor. Az RMDSZ megyei elnöke hozzátette, amit akkor kért a magyar nemzet, nem vesztette el aktualitását.

A szatmárnémeti megemlékezés keretében megkoszorúzták az Ormos-ház falán lévő Petőfi-emléktáblát, majd a szentjobbi huszárok és a kálmándi fúvószenekar vezetésével vonult át az ünneplő tömeg a Kazinczy utcán át az István térre. A beszédek végén az ünneplők elhelyezték az emlékezés gyertyáit és koszorúit Petőfi Sándor szobránál.