A bizalomról

„A romániai magyar társadalomba, RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulások immár esztendők óta leginkább három, bizalomrombolásra hajlamos vádat vágnak a szövetség fejéhez: nem sikerült magyar nyelvű állami egyetemet létrehozni, a területi autonómiának se híre, se hamva, apró lépéseivel, kormányzati szerepvállalásával besimult a nagy román tájba, és teszi mindezt nem a romániai magyar közösség érdekében, hanem azért, hogy közelebb legyen a húsosfazékhoz. Az elmúlt választások azt bizonyítják, hogy mindezek a vádak lepörögnek a romániai magyarok nagy többségéről, viszont egyértelmű, hogy az adott szándékú magyarországi politikai körök által is fenntartott erdélyi magyar médiaháló segítségével porlasztják a bizalmat.

Persze RMDSZ-en belül is szép számmal meg lehet keresni a bizalomvesztés okait. Nyilvánvalóan hozzájárult a bizalomvesztéshez az a mód, ahogyan kormánytisztségekbe való kinevezések esetén nem mindig a romániai magyar szakmai és civil szervezetekkel való megbeszélések, hanem baráti-, rokoni- és más természetű kapcsolatok kerültek előtérbe. Amikor egy községi polgármester rokonát, komáját viszi be a hivatalba, ugyanezzel a jelenséggel állunk szembe, és a Székelyföldön, ahol nem kellőképpen működik a közigazgatás, ott is egyetlen szó a magyarázat: az RMDSZ.

Hogy egy közelebbi példát hozzak fel: nem tesznek jót a bizalomnak, azok a rádióban elhangzott magyarázatok sem, amelyek kizárólag jogi szempontból vizsgálják a családtagok alkalmazásait a képviselő irodákban, hiszen ennek közösségi szempontból elsősorban erkölcsi vonatkozásai vannak. (Például: miért nem lehet alkalmazni egy frissen végzett, munkanélküli magyar fiatalt, hogy ne menjen el külföldre?) Meg kell szokni: a közösségnek ezer szeme és ezer füle van és a lehető legérzékenyebben arra válaszol, amikor valakit közérdekért választanak meg, és szemmel látható, hogy miként csúszik el a magánérdek felé."