Nem tetszik maradéktalanul a zöldeknek az új erdőtörvény

A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását, az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt – a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett – leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik – véli a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület. A Kovács Zoltán Csongor elnök aláírásával kiadott közlemény rámutat a múlt héten elfogadott és az RMDSZ által ünnepelt jogszabály hiányosságaira is.

A Zöld Erdély Egyesület szerint előremutató előírás a szűz erdők nemzeti jegyzékének létrehozása. Ez a hivatalos leltár képezi majd azon erdők további megőrzésének alapját, amelyeket a kitermelések eddig sem érintettek (okkal, mert például nehezen megközelíthető helyeken vannak). Pozitív jel az erdei táj megőrzése fogalom felbukkanása a törvényben, valamint hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma.

A kolozsvári környezetvédők ugyanakkor felhívják a figyelmet a visszalépésekre is: az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz, csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket meghatározná. Ez annál súlyosabb, mivel Romániában a nemzeti parkok természeti értékeinek őrzésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a Romsilva foglalkozik.

Így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a bevételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevételeit is jelentősen csökkentették, miközben megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók térfoglalását és a járulékos zavarás (forgalom, fény-, zaj-, hőszennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását segíti elő – az erdő kárára.

A legígéretesebb módosítás az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútorgyártók segítésére vonatkozik. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30 százalékát, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joguk lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem írja elő közvetlenül, hanem csak követendő elvekként sorolja fel azon kormányhatározat kidolgozásához, amely¬ben majd ténylegesen rögzítik az állami erdőkből származó faanyag értékesítési szabályait.

Hogy mit kifogásolnak még, megtudhatja az alábbi linken.