Ha Klaus Johannis Berlinben azt mondta volna, hogy van magyarkérdés Romániában, akkor most arról kérdeznének, mi is az – így reagált Kelemen Hunor tegnap Sepsiszentgyörgyön arra a román újságírói kérdésre, hogy miként vélekedik a bukaresti államfő egy nappal korábbi kijelentéséről, mely szerint nincs magyarkérdés Romániában. A székely szabadság napjára tervezett tiltakozó felvonulás tiltásáról az RMDSZ elnökének az a véleménye: az a szervezőkre és Marosvásárhely polgármesteri hivatalára tartozik.

A Háromszéki Küldöttek Tanácsának pénteki ülésére érkező Kelemen Hunor Johannis berlini nyilatkozata kapcsán kiemelte: nem kívánja azt kommentálni. A romániai magyarságnak számos gondja van, ezekről többször tárgyaltak is az államfővel, és úgy gondolja, ezeket párbeszéddel és parlamenti eszközökkel lehet megoldani. Arra a kérdésre, hogy lehet-e az autonómiáról tárgyalni az elnökkel, Kelemen azt mondta: minden elnökkel lehet beszélni bármiről. Hozzáfűzte azonban: Johannisszal sok mindenről tárgyaltak, de autonómiáról nem. „Beszéltünk a többség–kisebbségek viszonyáról, javasoltunk egy politikai megállapodást erről a parlamenti pártok között” – mondta.

Felidézte továbbá: amikor Johannis a Német Demokrata Fórum elnöke volt, támogatta a Tăriceanu-kormány idején előterjesztett kisebbségi törvényt, amely tartalmazza a kulturális autonómiáról szóló fejezetet is. Itt a nemzeti identitás megőrzését elősegítő intézményes garanciákról van szó minden kisebbség esetében, így a legnagyobb ilyen közösség, a magyarok esetében is. „Erről volt szó, és úgy gondolom, őszintén és nyíltan el kell mondani, miről tárgyalunk és miről nem” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy az államfővel folytatott párbeszéd érintheti-e azt az intézkedést, mellyel Marosvásárhelyen betiltották a március 10-i székely szabadság napjára tervezett tiltakozó felvonulást, Kelemen Hunor leszögezte: az nem az államfő dolga.