// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A gyakori földrengések miatt aggódnak Bukarestben

// HIRDETÉS

Börtönbe is kerülhetnek azok a bukaresti ingatlantulajdonosok, akik nem gondoskodnak a kiemelten omlásveszélyesnek nyilvánított ingatlanjaikról és jön egy földrengés.

Bukarest főpolgármestere arra figyelmeztette a kiemelten omlásveszélyesnek nyilvánított ingatlanok tulajdonosait, hogy gondatlanságból elkövetett emberölésért is felelősségre vonhatják őket, amennyiben nem gondoskodnak idejében a tartószerkezet megerősítéséről és emiatt egy erős földrengés nyomán esetleg összedől az épület.

Sorin Oprescu főpolgármester pénteki sajtóértekezletén kijelentette: szeizmológiai szempontból Bukarest a legveszélyeztetettebb európai főváros, világviszonylatban pedig a veszélyeztetettségi lista tizedik helyén szerepel. Bukarest alig több mint 100 kilométernyire található a Kárpátok kanyarulatának szeizmikus szempontból aktív térségétől, ahol 100 kilométernyi mélységben a tektonikus lemezek elmozdulása gyakran földrengéseket okoz.

Az önkormányzati vezető rámutatott: az ingatlantulajdonosok többségének felelőtlen hozzáállása miatt az utóbbi évtizedben mindössze 42 épületet erősítettek meg abból a 370-ből, amely a szakemberek szerint összedőlhet egy erős földmozgásban. Bukarestben vörös körrel jelölték meg azokat az épületeket, amelyek a szakemberek szerint nem bírna ki egy erős földrengést.

A kiemelten omlásveszélyes épületek közül 186 három emeletesnél magasabb épületet közveszélyesnek minősítettek, akárcsak azokat, amelyekben üzletek vagy intézmények működnek. Ezek megerősítésére a tulajdonosok anyagi támogatást kapnak az államtól, a javítások idejére pedig az önkormányzat szükséglakásokat biztosít a lakóknak, mégis alig 19 korábban közveszélyesnek nyilvánított épületet sikerült csak biztonságossá tenni az utóbbi években.

A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. A legutóbbi, 1977 március 4-én bekövetkezett 7,2-es erősségű földrengésben csaknem 1600-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer ember megsebesült. Bukarestben mindennaposak a Richter-skála szerinti 3-4-es erősségű földmozgások, 2013 őszén és tavaly novemberben pedig 5,6-os földrengés rázta meg a fővárost.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS