Az Erdélyi Magyar Könyves Céhre nézve végzetes lenne a kultúrbélyeg bevezetése, mivel az állami nyomdában gyártott „zárjegy” megvásárlása olyan pénzeket kötne le több évre, amelyeket csak részben szereznének vissza a könyv eladásakor.
„A felsőház hallgatólagosan elfogadta a benyújtott törvénykezdeményezést, magyarán: nem pazarolták rá drága idejüket, miközben bűnvádi gyanúba keveredett exminiszter szenátortársaik golyózásaival voltak elfoglalva. A kultúrbélyeg-tervezet pikantériája, hogy az alkotói szövetségek kezdeményezését számos, civilben író vagy művész honatya is támogatta. Most visszakoznak, hogy nem úgy gondolták. A jó szándékú elképzelésüket eltorzítva látják viszont, de a képviselőházban majd helyrepofozzák, és minden a legnagyobb rendben lesz. De semmi sincs rendben.
A szenátorok többet tekeregnek, mint amennyit dolgoznak. Nem sokat foglalkoznak a törvénytervezetek csiszolásával, vitájával. Évente több száz esetben alkalmazzák a hallgatólagos elfogadás kiskapuját. Csak miután életbe lépnek ezek a jogszabályok, derül ki, milyen »káros« elemeket tartalmaznak. És ekkor beindul a toldozás-foldozás vég nélküli folyamata. Jelen esetben a könyvkiadók fújtak riadót, mivel szerintük az olvasóknak és a kiadóknak kellene megfizetniük a tervezetben szereplő illetéket, de más kulturális területek működését is nagyban megnehezítené.
Gabriel Liiceanu író szerint a törvénytervezet jogi és morális tekintetben is több sebből vérzik. Az Európában ismeretlen »bélyegezés« még a diákoknak szánt szöveggyűjteményeket és oktatási kiadványokat is sújtaná. A nyomtatott tudás fogyasztásában amúgy is sereghajtó Románia ezáltal újabb lépéshátrányba kerülne a fejlettebb országokhoz viszonyítva.
Az Erdélyi Magyar Könyves Céhre nézve végzetes lenne a kultúrbélyeg bevezetése, mivel az állami nyomdában gyártott „zárjegy” megvásárlása olyan pénzeket kötne le több évre, amelyeket csak részben szereznének vissza a könyv eladásakor. Az amúgy is terjesztési és eladási problémákkal küszködő kiadók csődbe jutnának. A napokban egy művelődési intézmény vezetője a közösségi oldalon zajló vitában megjegyezte: majd külföldről interneten szerezzük be a könyveket. Vagyis megújuló transzszilván szellemiségre, az itthon született művekre már nincs igényünk? Az évente megtartott könyvvásár nem ezt bizonyítja. A nyomtatott szó bölcső és fegyver is. Mindkettőre szükségünk van."
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.