// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Lakónegyed közepén építenének ortodox templomot Vásárhelyen

// HIRDETÉS

Emiatt tiltakozó akció is indult.

A marosvásárhelyi ortodox püspökséghez tartozó egyházközség hívei Cornel Lupu pénztárossal aláírásgyűjtést kezdeményeztek a marosvásárhelyi Kárpátok sétányon, amivel azt szeretnék elérni, hogy építsenek egy templomot az említett negyedben. Az indok az, hogy az itt lakó híveknek hosszú utat kell megtenniük a Vár sétányig, ezért szükségük van valahol „közelebb” egy ilyen létesítményre. Az aláírásgyűjtők azt szeretnék, hogy a polgármesteri hivatal adjon át egy erre alkalmas területet. Két helyszín is szóba jött: a negyedben levő óvoda mögötti (Darina üzlet) zöldövezet, illetve a volt Május 1. strand előtti tér.

A Kárpátok sétányon lakók másik csoportja – a Facebook közösségi oldalon – elindított egy ellenkampányt, amiben arra szólítják fel a belépőket, hogy ne egyezzenek bele a templom felhúzásába, ugyanis nincsen erre alkalmas hely az amúgy nagyon szépen rendbe tett lakónegyedben. Az ellenzők szórólapokat is eljuttattak a postaládákba.

Az ellenkampányt kezdeményező Kali István elmondta, a gyulafehérvári ortodox püspökség is megerősítette az építési szándékot. Egyelőre fatemplomot szeretnének, de ezt idővel kőtemplommá építhetik át. Kifejtette, nem a vallási közösséggel, az egyházzal van gond, hanem azzal, hogy egyszerűen nincs hely, ahova még egy épületet felhúzzanak. Persze azt is belátta, hogy „ha nagyon akarják”, akkor erre is teremthetnek lehetőséget, mint ahogy a Kövesdombon is megtörtént, ahol egy park kellős közepébe, egy szökőkút helyére építettek építészetileg oda nem illő templomot. Kali István tudomása szerint vannak olyan román anyanyelvű szomszédai is, akik kifejezetten emiatt nem akarják ezt a lépést.

Kifejtette, a médiakampányuk célja is az, hogy elsősorban az ott lakók világosan tudják meg, hogy mi a szándéka az ortodox egyháznak, és a megfelelő ismeretek tudatában döntsenek arról, hogy akarnak-e vagy sem templomot a lakónegyedben, mi több, a demokrácia által biztosított alapjogok tudatában követni fogják azt, hogy a hatóságok ne hozzanak olyan döntést, amely esetleg a többség akarata ellen van.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS