Kihallgatásra előállította a DNA Elena Udreát

Kihallgatásra előállította csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Elena Udreát, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökét.

A politikusnő – aki 2012-ig a fejlesztési minisztérium élén állt – a kihallgatás előtt az ügyészség előtt várakozó újságíróknak azt mondta: valószínűleg a Microsoft-ügy néven ismertté vált, szoftverlicenc-beszerzésekhez kapcsolódó korrupciós ügy miatt állították elő. Sajtóértesülések szerint a DNA pénzmosással gyanúsítja.

Az ügyben még tavaly őrizetbe vették Udrea volt férjét, Dorin Cocoş üzletembert.

A Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügyben az ügyészség őrizetbe vette Gabriel Sandu volt távközlési minisztert, Gheorghe Ștefant, Piatra-Neamț város polgármesterét, aki a Demokrata Liberális Párt (PDL) egyik meghatározó politikusa volt, valamint Dorin Cocoș üzletembert, Elena Udrea volt férjét.

Az ügyészek szerint Dorin Cocoș összesen mintegy 18 millió euró kenőpénzt kért és fogadott el, amiből 9 millió eurót ő kapott meg, 4,5 millió eurót a volt miniszter, 4 millió eurót pedig a polgármester.

A vádhatóság kilenc volt miniszter ellen is vizsgálódik. Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor a román állam Microsoft-programokkal látta el és számítógépekkel szerelte fel az iskolákat. A vádhatóság szerint az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetője állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A volt miniszterek elleni vizsgálat még folyamatban van. 2009-ben egy újabb versenytárgyalást bonyolítottak le.

A vádhatóság szerint a két politikus és az üzletember közbenjárása nyomán 2009-ben a hatóságok olyan kizáró jellegű feltételeket szabtak a közbeszerzési eljáráson, hogy csak a D-con.Net AG cégtársulás jelentkezhetett. 2009 augusztusában írta alá a román távközlési minisztérium a cégtársulással az új keretszerződést, amelynek értelmében újabb szoftvertermékeket vásároltak. Az érintettek a kenőpénzt úgy vették át, hogy céget alapítottak, amely szerződést kötött a D-Con.Net-tel. Ez utóbbi fiktív szolgáltatásokért 18,1 millió eurót utalt át a gyanúsítottak által alapított cég számlájára.