// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kacsára gerjedt be az erdélyi magyar sajtó

// HIRDETÉS

Nincs háttéralku a Fidesz és az RMDSZ között és a Demokrácia Központok finanszírozását sem szüntetik be. A Bukaresti Rádió ezzel ellentétes híradása egyszerű álhír.

Az erdélyi magyar nyelvű sajtó péntek óta „rágja” azt az álhírt, amit a Bukaresti Rádió tett közbeszéd tárgyává „név nélkül nyilatkozó RMDSZ-es forrásokra” és a Demokrácia Központokban dolgozókra hivatkozva. A hír arról szólt, hogy a magyar kormány az RMDSZ és a Fidesz megegyezésének következményként beszüntette a Demokrácia Központok finanszírozását. A hírt átvette a Kolozsváros.ro is, mely azt írta, hogy Soós Zoltán, a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviselője megkeresésükre megerősítette a híresztelést. Utólag kiderült, ez is csupán félretájékoztatás.

Hétfőn minden érintett fél valamennyi újságíró megkeresésére cáfolta a hírt. Debreczeni Hajnal, az RMDSZ sajtósa és Kovács Péter főtitkár „hazugságnak”, illetve „álhírnek” nevezték a bukaresti rádió értesüléseit. Utóbbi a Bukaresti Rádió főszerkesztőjét is kitámadta, mondván: „Székely Ervin az az RMDSZ-es politikus, aki képviselőként és államtitkárként semmit nem hagyott maga mögött, most pedig újságíróként próbál domborítani”. A maszol.ro által megkeresett Székely azzal magyarázta a tévesnek bizonyuló híresztelést, hogy két RMDSZ-es forrástól is hallott a Fidesz és az RMDSZ háttéralkujáról. A főszerkesztő ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Kovács Péter az ő személyével foglalkozik ahelyett, hogy az RMDSZ álláspontját ismertetné.

Az EMNT részéről Sándor Krisztina országos ügyvezető, Papp Előd székelyföldi és Nagy József Barna partiumi koordinátor is megszólalt, cáfolva, hogy megszűnt volna a Demokrácia Központok finanszírozása.

Soós Zoltán, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese ugyanakkor a Kolozsváros.ro-nak azt írta: „mivel a Demokrácia Központok munkája szinte pótolhatatlan segítséget jelent, ezért soha, semmilyen fórumon nem merült fel azok bezárása”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS