// 2026. október 21., szerda // Orsolya
Magyari Lajos Magyari Lajos

Transzilván minimum

// HIRDETÉS

Igen, vallom, Erdélynek külön országgá kellett volna válnia, ha már mindenképpen elhatároztatott a történelmi Magyarország szétdarabolása.

(Külön)Vélemény

Szerző: Magyari Lajos
2015. január 21., 08:10

„Rokonszenvvel figyelgetem a kísérletet, mely valamilyen etnikumok fölötti erdélyi párt létrehozását próbálja nyélbe ütni, az országrész hagyományai és valós érdekei nevében. Egy olyan pártot, ami erdélyi románokat és magyarokat közös frontba tömörítene az erdélyi autonómia megteremtésében, a bukaresti központosító törekvések ellenében, a transzilván hagyományok újbóli felerősítésében.

Ez a projektum olyan »minimumokat« fogalmazna meg, mint Erdély gazdasági önállósága, három hivatalos nyelv – a román, a magyar és a német – bevezetése, komoly hatáskörökkel rendelkező tartományi törvényhozás, adminisztráció stb. stb. Rokonszenvvel figyelem, de minden, a lelkemet melengető jó érzés ellenére nem tudok hinni benne. Sajnos.

Mert Erdély már régen nem az, ami még 1920-ban is volt, népek, kultúrák keleti Svájca, amiből – az ide-oda való csatolgatás helyett – független országot kellett volna teremteni, olyat, amilyen volt még nagy történelmi kényszerek idején, s akkor volt igazán virágzó. Igen, vallom, Erdélynek külön országgá kellett volna válnia, ha már mindenképpen elhatároztatott a történelmi Magyarország szétdarabolása. Külön országgá, mely maga sáfárkodhat gazdasági-természeti adottságaival, s oly kultúrát építhet tovább, amiben jól megfér egymás mellett a magyar, a román és a német, de színesíti a zsidó, a szerb, a szlovák, a ruszin, a bolgár kultúra is. Mert annyiféle élt egymás mellett.

Ez talán közvetlenül a második világháború után is reális álom lehetett volna, ha a nagyhatalmak akkor is nem az oszd meg és uralkodj politikáját érvényesítik a kis népek megnyomorítására, az egymás ellen való kijátszására."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS