Míg a feltöltőkártyások névtelenül telefonálhatnak, az előfizetéseseknek szerződést kell kötniük a szolgáltatóval, ehhez pedig meg kell adniuk személyazonossági adataikat.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) álláspontja szerint ez diszkrimináció, mivel a hatóságok nem vonhatják felelősségre azokat a személyeket, akik az anonim feltöltőkártyák rosszhiszemű használatával törvénytelenségeket követnek el.
Olvasson még:
A CNCD álláspontja azért fontos, mivel része az úgynevezett Big Brother-törvény körüli vitának, amelyet a kormány a titkosszolgálatok javaslatára ismét a parlament napirendjére tűzne.
A jogszabály lényege az, hogy a telefon- és internetszolgáltatóknak bizonyos ideig meg kell őrizniük és a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk az előfizetők távközlési tevékenységének bizonyos adatait. Az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a törvényt, és azt a jogszabályt is, amely a személyi adatokhoz kötötte volna a feltöltőkártyák megvásárlását.